A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

A miskolci templom építéstörténete. A templom, mint a hitélet központja (Dobrossy István)

Karlócáról ő hozza magával az érseki áldást, s ő tudja az alapkőletétel rendjét is. Ez utóbbi - tartalmazza a levél - benne van az „Euchologium"-ban, attól eltérni és másféle szertartást bemutatni nem szabad. „Még azt is nem elmellőzésre ajánlom - szól az alapkő letételével kapcsolatos közvetlen utasítás -, hogy készíttessék egy négyszögletű, körülbelül egy láb széles, és másfél láb hosszú kő, s ez a közepében vájattassék ki, és készíttessék a vájat fölé egy ugyancsak kőből való fedőlap, végül ebbe a vájatba egy ólomból készült lemezt kell elhelyezni, amelybe vésettessék bele ez az ide csatolt felirat illyr vagy görög nyelven, nagyobb betűkkel, majd az elkészült fedőlappal lezáratván, maga a belezárt ólomlemezt az előbb mondott felirattal tartalmazó kő lesz elrejtve a templom alapjában. Ha a templomot nem Szent Miklós, hanem más védőszent tiszteletére kell szentelni, akkor az ő nevét kell beírni Szent Miklós neve helyére, s emellett neveztessenek meg a társaság főbírája, nemkülönben az egyház jelenlegi püspökei is."' Mihalovics Meletius magával hozott, s „nagyobb betűkkel" átírt szövegét éppúgy nem őrizték meg, mint az alapkőbe zárt iratok másolatait. Nem megválaszolható az a kérdés, hogy miért tekintettek el az ajánlott Szent Miklóstól, s miért nem tartották meg korábbi kápolnájuk Ohridi Szent Naumra emlékeztető nevét. A kápolna védőszentjének neve és alakja ugyanis a balkáni szülőföldhöz, Macedóniához kötötte többségüket. A templom nyugati főbejárata fölött elhelyezett görög kőtábla, chronosztichon feliratából tudjuk, hogy milyen választott elnevezés került az alapkőbe: „Ez a Szentháromság temploma. Építését megkezdték 1785-ben II. József császár és Magyarország királya uralkodása idején, befejezték 1806-ban II. Ferenc császár és Magyarország királya uralkodása idején, a makedóniai vlach (oláh) testvérek költségén." A déli oldalbejárat feletti tábla szövege pedig: „A nem egyesült keleti orthodox keresztények (által emelt) temploma élő Istennek"'

19 A templomot tehát a Szentháromság tiszteletére emelték, de az építkezés befejezésére (is) utaló táblák nyilván az alapkő letétele után több mint két évtizeddel kerültek mai helyükre. A görög vonatkozású vármegyei iratok között olyanokat is találunk, amelyek utalnak a templom felszentelését végző két pap életútjára, kapcsolatukra a hazával-óhazával, illetve egyházuk vezetőjével. 1782. január 14-én a Helytartótanács Evreta Bendella ellen vizsgálatot rendelt el, s ennek eredménye a jelentés szerint a következő volt. A pap - miután felesége Törökországban, szülővárosában meghalt - három fiáM B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 12. 39 Gyulai É., 1997. 1. k. 196-197. pp.