A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

A miskolci templom építéstörténete. A templom, mint a hitélet központja (Dobrossy István)

sát. A torony díszítőelemei között felsoroltak 20 db rózsa-formát, 8 db konzolt, 8 db dór pillért, 4 db „acroléniát", 8 db „cseppekkel borított' 1 konzolt, 12 db egyszerűbb és 4 db díszesebb gombokat, valamint azt a kettős keresztet, amely 2,32 m magas, és 1,30 m széles. A kereszt meg­erősítéséhez különleges vasakat, gyűrűket és kapcsokat használtak. A toronyablakok fölötti rész - mind a négy ablak fölött - „képszék" díszí­tést kapott. A torony mindössze 20 m" felületen kapott eredeti aranyle­mez borítást, s ugyanúgy borították be a gombokban végződő kettős ke­resztet. Ennek az árát a szerződés 452 frt-ban határozta meg. 31 A templom tornya még egyszer, 1944-ben egy belövés során sé­rült meg, s az ekkori károk helyretétele több mint egy évtizedet vára­tott magára, 1955-ben fejeződött be. Más a helyzet a templom ha­rangjával. Az iratokból - eddigi vizsgálataink során - nem derült ki. hogy hol és mikor öntötték, mikor került végleges helyére. Annyi bi­zonyos, hogy az építéssel egyidős harang 1916-ig változatlanul szol­gált. 1916. március 21-én a háborús veszteségek pótlását célozva megszületett a rendelet „az egyházi harangok hadicélokra való átadá­sáról". A végrehajtási utasítást az egyházi főhatóságok saját területü­kön sürgősen meghozták. Az 1730-1825 között öntött (öntetett) ha­rangok élveztek védettséget, de ezek közül is csak egyet tarthatott meg minden templom. A Miskolczi Estilap című helyi újság 1916. decem­ber 3-ai száma írta, hogy leszedték a minorita, a mindszenti, a görög­keleti és a görög katolikus templomok harangjait. A harangokat min­denütt gerendákon a torony ablakáig csúsztatták, majd onnan „kibuk­tatták", ledobták őket. Kevés vigasz, de némi tájékoztatás az. hogy „átvételről kiállított és az illető lelkész által átveendő jegyzőkönyvi példány a plébánia levéltárában lesz elhelyezendő és a befolyó kárté­rítési összeg, mint új harangok beszerzésére és felállítására szolgáló külön alap gyümölcsözően megfelelően kezeltessék." A Szent Három­ság templom három harangja közül kettő esett áldozatul az első világ­háború „hadi-fém" gyűjtésének. A harmadik, a legnagyobb súlyú ha­rang azonban megmaradt. Ismereteink szerint Bécsúj városban 1851­ben öntötték. A Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap egy 1940-ben megjelent számában olvassuk, hogy felirata a következő: „Az igaz Is­ten tiszteletére egyházi köz költségen újontan által öntetett 1851. év­ben Bécsújvárosban Hilzer Ignác es. kir. udv. harangöntőmester által. Szűz Mária Istenanya Magyarország védője." A felirat felett Szűz Má­ria reliefje van a Kis Jézussal. A harang tehát másfél évszázados, a ha­B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 33.

Next

/
Oldalképek
Tartalom