A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

A miskolci templom építéstörténete. A templom, mint a hitélet központja (Dobrossy István)

nak meg nyerése végett fáradozzatok tsak, nem elég volt, hogy eddig az állapottyáig az Építését fel vittétek, hanem Szent szándékotokat készen vagytok az Isten Ditsőségére mind addig fel szentelni, míg ezen Isten háza tökélletesen el nem készíttetik."

43 Pontosan nem derül ki, hogy az alapkő letételétől a felszentelésig milyen összeget fordítottak az építkezésre. A legkorábbi, s részben a kőműves által aláírt kimutatások, számlák összege közelíti a 20.000 frt-ot.

44 Szakmatörténeti érdekesség a kis számlák egymásmellettisége, amit azért tartottak meg, mert a kompánia magára vállalta a különféle építőanyagok szállítási költségeit. így Tisza János asztalos mester 1784ben ablakbélelésért, veresfenyő asztal elkészítéséért, oltár-igazításért, a pap házának ablakjavításaiért vesz fel pénzt, 1785-ben „Becsölettel meg van fizetve" Remeniski János fövenyhordó. Szüts János ,,kép író" a toronyba fel menő garádicsot festette, Szombathi János ezüstműves már 1816—1817-ben offereket tisztít, az evangéliumos könyvnek ezüst kapcsokat csinál, füstölőt, lámpát, gyertyatartót, tányérokat és kanalakat tisztít, de „az ötven férfiaknak meg elégítésekre való tálat" is elkészítette ezüstből

4

\ Spiska András lakatosmunkát végez, a Michalovits és Gerga kereskedő cég textilféleségeket szállít, Kiír József vasárus, Gulyás József mézeskalácsos, Geró József lakatos is árút, anyagot szállít. Ez utóbbi mester nevét Miskolcon utca is őrzi. Ezek és számosan mások a miskolci kereskedők és iparosok közül „besegítők", „bedolgozók" voltak a nagy feladat megvalósításában. 1804-ben Ruppert Kristóf aranyozó mesterrel köt szerződést az egyház az egész templomberendezés megaranyozására, beleértve az ikonosztázt, a szószéket, a püspöki széket, valamint fel nem sorolt, de magától adódó munkákat is. A szerződés 12.000 frt-ban állapítja meg a munka összegét.

46 Ez nyilvánvalóan feltételezi, hogy az asztalos és fafaragó munkák ekkorra elkészültek. Az eddig megjelent leírások szerint Jankovics Miklós szerémi faszobrász az ikonfalat már 1795-re befejezte, de az 1804-ben kötött szerződés valószínűsíti, hogy a berendezések díszítése és festése 1806-ra lett kész

47

. Hasonlóan ekkor fejezte 3 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 29. 4 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 30. 1-7. 5 Tóth P., 1983. 84-90. 6 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 31. 7 Jankovics (Jankovich) Miklósról, mint Egerben, Miskolcon és Pesten egyaránt dolgozó képfaragó mesterről számos szerző említést tesz. A maxaszi születésű, kb. 1750-1817 között élt szerb nemzetiségű szobrász először 1789-ben Egerben tűnik fel egy per kapcsán. Műhelye van. legényekkel dolgoztat, de az egri céhes mesterek mint kontárt perelik be. Egerben volt lakása, családja, s itt készítette el végrendele-