A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

A miskolci templom építéstörténete. A templom, mint a hitélet központja (Dobrossy István)

A telekvásárlással kapcsolatos problémák lassan nyugvópontra kerültek, a megfogalmazásokból érzékelhetően a közös érdek kívá­nalmai szerint az ügyet „elaltatták", Szollőssy Ferenc uradalmi pre­fektus kijelenti, hogy feljebbvalói e tárgyban nem rendelkeztek, ő meg nem kívánja magát ez ügybe beleártani."" 9 1786. szeptember 25-én az­tán a görögök kérik a vármegyét, hogy a visszamenő évekre engedje el a telek után kivetett adót. 30 Ehhez hozzájárul a Helytartótanács is, így a több éven át folyó egyezkedés-perlekedés a görögök számára kedve­zően zárult. Templomépítési elképzelések és megvalósult tervek A templom felépítésére, belső térkialakítására három alkalommal (1776-ban, 1784-ben és 1785-ben) készült terv. Az első változat Jo­hannes Michart elképzelése. A hosszhajós elrendezésű templom föld­szinti és félemeleti alaprajzai megmaradtak, azokat a Miskolci Orto­dox Gyűjtemény (MOGY) részeként a Herman Ottó Múzeum őrzi. A rajzokat 1956-ban közzétette Horváth Béla, s az elképzelésről a követ­kezőket írja: „Alaprajzában három oblong (=négyszögű) tér van, cseh­süveg boltozatos fedéssel, amelyek egymástól kettős harántívekkel vannak elválasztva. A hajó törzsrészéhez kelet felé a félkörösen záródó szentély, északra a sekrestye, nyugatra a két iker- és két magános pil­lérre támaszkodó karzatrész csatlakozik. Érdekes megfigyelni, hogy az alaprajzi tervezés már figyelembe vette a berendezés kérdését is (pl. az ülőszéknél)." 31 A terv sorsáról csupán annyit tudunk, hogy azt 1777-ben a közösség benyújtotta a karlócai metropolitának, s valószínű kedve­zőtlen elbírálásban részesült, nem kerülhetett sor megvalósítására. A második templomterv már a türelmi rendelet életbelépése után született, s nem kizárt, hogy alaprajzának centrális elrendezésével is meg kívánt felelni a „magyar hon" elvárásainak, a magyarországi ural­kodó stílusnak. A tervező nevét nem ismerjük, de dokumentációjából megmaradt az alaprajz, az épület kelet-nyugati hosszmetszete, amin az északi hajófal kiképzése látható. A harmadik rajz a képfal kiképzésé­nek egy terve, míg a negyedik a templom nyugati homlokzatát, a fő­bejáratot mutatja annak barokk részleteivel. Horváth Béla az 1784-ben készült rajzokat ,,ellenterv"-nek tartja, amelynek lényege, központi magva az elliptikus tér, balra és jobbra elhelyezkedő 4-4 féloszloppal. 2) B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/1". XXV. 1. 39. 30 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 14. 31 Horváth B., 1956. 61. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom