A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

A miskolci ortodox templom és sírkertje (Összegzés)

A görög kereskedők negyedik - a kötet szempontjából elemzés és újraazonosítás tárgyává tett - temetőt a templom északi oldalában ala­kították ki. A templom nyugati, északi és keleti falai mellett síremlé­keket állítottak, nagyon ritkán temettek, míg a templom nyugati főbe­járata előtt egy sírsort alakítottak ki. Ezek egy része kripta volt, amelybe a XX. század első harmadáig temettek, más része olyan sír­emlék (sírkő vagy fedlap), amelyet a templom felépítése és felszente­lése, tehát 1806-ban és ezt követően szállítottak ide korábbi görög keleti temetőkből. (Ezeknek a sírköveknek a jelentősebb része XVIII. századvégi és görög feliratú, csupán kisebb számú XIX. századi sírkő került ide, s ezek lehetnek görög és magyar nyelvűek.) A görög nyelvű sírköveknek mindössze néhány kutatója volt Ma­gyarországon. Először 1942-ben Prosser Piroska tette közé a nagy ke­reskedőközpontok - Buda, Pest, Kecskemét, Komárom, Miskolc, Szent­endre és Vác - temetőinek görög feliratú sírköveit. Összesen 1 77 még létező, s leolvasható síremléket talált. Két évtized múlva, Füves Ödön 13 város temetőanyagát tette közzé. Kutatása 191 sírkő meglétét bizo­nyította. Abban mindkét kiadvány megegyezett, hogy Miskolcról 17 síremléket írtak le. 1951-ben a neveket Popovics Szilárd Konstantin összevetette a halotti anyakönyvek adataival. Néhány hibát korrigált, de új összefüggéseket nem talált, s a sírok számát is azonosnak találta, mint az 1942-ben megjelent. A halotti anyakönyvek újra elemzéséből 2000-ben lényegesen több síremlék és sírfelirat meglétére lehetett gondolni. Ezért kézenfek­vő volt a korábban publikált adatok összevetése az anyakönyvek ada­taival, majd mindkettő ellenőrzése egy nem régészeti feltárásnak mi­nősülő munka kapcsán. A „meggyőződést" 2001 nyarán egy diáktábor résztvevői, s néhány muzeológus, történész szakember segítették. A templomkertben új kriptákat, egykori sírkő töredékeket, a telek nyu­gati határán húzódó fal mentén számos magyar feliratú - elsüllyedt ­sírlapot és sírkövet sikerült megtisztítani, lerajzolni, s természetesen fotózni. Az 1942-es, 195l-es és az 1966-os leírásokban szereplő ne­vek ma is megtalálhatók, de újabb 17 síremléket sikerült azonosítani. (Azok a korábban nem publikált sírkövek, amelyek magyar feliratúak, az esetek többségében XVIII. századi görög kereskedő leszármazottak maradványaira utalnak.) A tanulmány a templom körül jelenleg fellel­hető összes sírkő, sírhely fotóját és egyben rajzát is közzéteszi. Ugya­nakkor a szerző igyekezett ezeket a családneveket „visszahelyezni" a város XVIII-XIX. századi társadalmába, megkeresve a családok kö­zötti házassági és rokonsági kapcsolatokat, adatokat, példákat találni

Next

/
Oldalképek
Tartalom