A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

Ortodox temetők Miskolcon. A templom körüli temetőkert (Dobrossy István)

ummal. Annyi bizonyos, hogy Dadányi Naum 1795-ben házasságot kötött, 1796-ban megszületett első gyermeke, aki csecsemőhalált halt.

84 Dadányi Naummal - aki így lehetséges, hogy Dadányi György fia volt - nem találkozunk a XIX. században, sőt a családnév is eltűnik „tartósan" a miskolci családnév-palettáról. A XIX. század második felében tűnik fel a családnév ismét, viselője Dadányi Sándor, aki az anyakönyvek tanulsága szerint nem Miskolcon született. Születésének éve 1851, s egy méltató írásból tudjuk, hogy iskolai tanulmányai elvégzése után jogi pályára készült. Ehelyett azonban önkéntes katonai szolgálatot választott, majd hivatásos katonatiszt lett belőle. Versec, Komárom után 1892-től Bécs lett az állomáshelye, ahol bekerült a császári testőrségbe. Aktív szolgálatát 1899- ben fejezte be, s ekkor véglegesen hazatért Miskolcra. Felesége a hasonlóan kereskedőből gazdag földbirtokossá vált Xiffkovicscsaládból származott. A Xiffkovics Erzsébettel kötött házasságát, ill. annak idejét nem leltük fel az ortodox anyakönyvben. Annyi bizonyos, hogy „hazatérése" után élete alapvetően megváltozott, hiszen 1900- ban Sándor, 1902-ben Miklós, 1900-ban Mária és 1906-ban János néven születnek gyermekei. (Az első és másodszülött fiú különlegességében is megegyező keresztneveket kap. így mindkettő egyben Emil, József és Mária - nyilván ezzel is emlékezetben kívánva tartani nagyon fontos ősöket.) Dadányi Sándorról 1926-ban azt írják nekrológjában, hogy csak a családjának és egyházának élt Miskolcra való visszatérése után. Először alelnöke, majd Xiffkovics Emil sógora 1920-ban bekövetkezett halála után az ő „örökébe lépve" az egyházközösség világi elnöke lett. Egyházi kötelezettségének haláláig eleget tett. 1926-ban a Széchenyi u. 13. szám alatti házából temették, de mindkét fia a (színház melletti) 21. számú házban lakott. Miskolc város 1930-ban megjelent címtára szerint a görögkeleti egyház elnöke ifj. Dadányi Sándor, helyettes elnöke pedig Dadányi Miklós volt.

85 A Dadányi család, apa és fiai így évtizedeken keresztül vezetői voltak az ortodox egyháznak. A temetőben látható sírjele viszont csak Dadányi Miklósnak és feleségének van. A család többi tagját - ha ide temették őket - máinem jelöli névtábla. (Különös és magyarázatot kívánna az 1873-1877 között élt, s „Miklóska" feliratú síremlék. Neki sem a születési, se a halálozási dátumát nem találjuk az anyakönyvekben. Ez csak abban az esetben lehet igaz, ha nem a Dadányi, hanem valamelyik rokon család 84 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. Nr. 2. 402. p. 85 Földes L., 1930. 28. p., 43. p.