A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)
Ortodox temetők Miskolcon. A templom körüli temetőkert (Dobrossy István)
DoBROSSY ISTVÁN Ortodox temetők Miskolcon. A templom körüli temetőkert Azoknak a városoknak a temetőiről, görög nyelvű síremlékeiről, ahol a XVIII-XIX. században jelentősebb létszámú balkáni kereskedő közösségek éltek, számos feldolgozás jelent meg, de mindössze kettő volt, amely a viszonylagos teljességre törekedett. Prosser Piroska 1942-ben megjelent kétnyelvű munkája hat város (Budapest, Kecskemét, Komárom, Miskolc, Szentendre és Vác) 177 darab síremlékének szövegét tette közzé. 1 Füves Ödön 1966-ban pedig Tesszalonikiban jelentette meg a magyarországi görög sírfeliratokat. Saját kutatásait kibővítette az addig megjelent irodalmi adatokkal, s így 13 város (Balassagyarmat, Brassó, Budapest, Eger, Győr, Kecskemét, Komárom. Kovászna, Miskolc, Nagykanizsa, Ráckeve, Szentendre és Vác) akkor még meglévő 191 darab márványsíremlék szövegét publikálta." Az azóta eltelt három és fél évtized alatt újabb kataszter nem jelent meg, így pontosan nem tudjuk, hogy jelenleg hány darab XVIII-XIX. századi síremléket őriznek a templomkertek, vagy önálló temetők. Abban mindkét kiadvány megegyezik, hogy Miskolcról, s csakis a templomot övező kertből 17 síremlék szövegét ismerik. Ennél lényegesen többről van tudomásunk. Ismerjük azoknak a neveit, akiket a templom körül temettek el, de az első datált sírkő 1783-ból maradt meg. 1783-1851 között 14 darab névvel, dátummal ellátott sírkövet ismerünk, 4 darabnak az olvasata bizonytalan. A templomot jelenleg is nagy számban veszik körbe fekvő kő- és márványlapok, tumbák is, de feliratuk elmosódott, olvashatatlan. Nem tudjuk megválaszolni azt a kérdést, hogy 1851 után történt-e olyan temetés, ahol görög nyelvű emlékjelet állítottak a halott tiszteletére. Az csupán a miskolci közösség és a várostörténet számára fontos, hogy a XIX. században három temetkezési helye is volt a macedovlach, vagy arumen egyházközösségnek. Ezek közül kettő már nyomtalanul eltűnt, csak helye azonosítható. A negyedik - a templomkert az asszimilálódással párhuzamosan adott helyet magyar nyelvű sírfel1 Prosser P., 1942. 1-51. pp. 2 Ö. Füves, 1966. 296-347. pp.
