A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

Lelkészek és tisztségviselők az ortodox egyházközösségben a XVIII. század elejétől a XX. század közepéig (Dobrossy István)

liturgiát 1924. október 5-én felváltotta a pravoszláv misézés. A 80 fos bulgár kolónia olyan lelkészt, kántort és tanítót kapott, amely a bolgár kormány alkalmazottja volt, fizetésüket is onnan kapták.

1 A pravoszláv mise után a miskolci családok minden áron szerették volna visszaszerezni őseik templomát.

1

' 1924 végén a miskolci bolgárokat meglátogatta a szófiai püspök, aki magával hozta a szertartáshoz szükséges kellékeket, s a budai szerb püspök engedélyét, hogy a miskolci templomban misét tarthasson. (A templom helyi gondnoka nem adta ki az ősi hitközség díszes ruháit és kegyszereit.) Magyar, ógörög, pravoszláv és német nyelven történt a vasárnapi evangélium. A helyi lelkész és kántor nevéről nem tesznek említést a híradások, csupán arról, hogy nehézséget okozott a magyar nyelv nem ismerete, ezért a szófiai püspöknek meg kellett ígérnie, hogy magyarul is beszélő egyházi és világi képviselőket fog Miskolcra küldeni. Ezzel egyidőben felerősödött az az elképzelés (vagy mozgalom), amely még 1910-ben Apponyi Albert kultuszminiszter felvetésére indult, hogy a magyar görögkeleti egyházak (Miskolc, Kecskemét, Szentes, Hódmezővásárhely és Tokaj) egyesüljenek közös területben és szervezzék meg a konstantinápolyi pátriárka fönhatósága alatt álló. első görögkeleti magyar püspökséget.

16 1925-ben és 1926-ban több írás adta tudtul, hogy a miskolci görögkeletiek visszakapják autonómiájukat, magyar nyelvű lelkészt kapnak, s az újra „használatba vétel" előtt restaurálják a templomot is.

17 1926 nyarán aztán terjedelmes újságcikket olvashattak arról, hogy „ismét felcsendült a magyar szó a százhuszonötéves miskolci görögkeleti templomban". Ennek előfeltétele volt az autonóm miskolci görögkeleti egyház megalakulása, amelynek elnöke Kurucz Károly lett. Feloldották az állami zárlatot, amely kiterjedt a templom kegytárgyain és műkincsein túl nyolc nagy bérháza és 80 kh. nagyságú egyházi birtokra is. A miskolci egyházhoz csatlakozott Borsod-Gömör, Zemplén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád vármegye területe, görögkeleti egyházai. Ezek ismeretében volt szükség magyar görögkeleti lelkészre. 1931 nyarán került Miskolcra Popovics Szilárd Konstantin, akinek beiktatására ez év szeptember közepén sor került. Magáról azt mondta el, hogy a családi hagyomány szerint eredeti neve Triandafilu 14 Karakó B., 1924. 10. 05. 15 Reggeli Hírlap, 1924. október 13. 16 Reggeli Hírlap, 1924. november 18. 17 Reggeli Hírlap, 1925. január 22., március 5., július 20.