Emberelődök nyomában. Az őskor emlékei Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2001)

MÁSODIK RÉSZ EMBERELŐDÖK ÉS KÖRNYEZETÜK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON

szintek csontleletei inkább aridabb, a közbülső 5-11. számú rétegek pedig nedvesebb, erdeibb klímára utalnak. Mindezek alapján az erdei rétegek a 440 ezer évvel ezelőtti glaciális csúcs utáni interglaciálisban (11. klimatozóna) képződhedtek. gímszarvas vaddisznó borz menyét farkas pirók egér vízi pocok ürge erdei cickány hiúz vadmacska hermelin barna medve csíkosegér földi kutya patkányfejü pocok mókus vakond 200 iöo ezerév 0 10. ábra. A Kárpát-medence jelenlegi emlősfajainak megjelenése. 200 ezer évtől elterjedt jajok Az Upponyi 1. sz. kőfűlke 7. és 8. rétegének denevérekben és melegkedvelő fajokban gazdag faunája interglaciálist jelez (kb. 300 ezer évvel ezelőtt, 9. klimatozóna). Ugyanezen kőfülke fiatalabb (1-6. sz.) rétegeiben jelentős lehűlésre utaló fajok (örvös lemming, szibériai pocok) és a löszfrakció növekedése utal a glaciális időszakra, ami valószínűleg a 140 ezer