Emberelődök nyomában. Az őskor emlékei Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2001)

MÁSODIK RÉSZ EMBERELŐDÖK ÉS KÖRNYEZETÜK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON

- Az állandó jégtakaró Északi Sarok környéki megjelenését követően 1,6 és 2-2,5 millió évekkel ezelőtt a mérsékelt öv lehűlésével és a kontinentalitás fokozódásával megkezdődött a napjainkban is tartó, ciklikus felmelegedési és lchűlési szakaszokkal váltakozó pleisztocén jégkorszak

24

. A Kárpát-medence éghajlati és környezeti átalakulásának legjellemzőbb szakaszai a felső-miocéntől a középső-pleisztocén végéig a következők voltak. / / és 8 millió évekkel ezelőtt. A Kárpát-medence nagyrészét kitölti a zárt Pannon-tó, amely felülete kb. 8 millió évvel ezelőttre a felére csökkent

25

. A hatalmas víztömeg és a globális klímaviszonyok hatására a Kárpát-medencében meleg és nedves, szélsőséges évszakoktól mentes, nagyrészt szubtrópusi éghajlat uralkodott. A tóparton, főleg az öblökben nagykiterjedésű mocsárciprusokból (Taxodium) álló vegetáció alakult ki, a víztől távolabbi vidékeket is inkább erdő, mintsem füves rét borította. Északkelet-Magyarországon Miskolc és Szerencs között a Pannon-tó vize beáramlott a Borsodi-medencébe. A Bükk, az Aggteleki-karszt és a Tokaji-hegység által határolt öblözetben sokfelé lignittelepek képződtek az egykori mocsárból. A Pannon-tó kezdeti időszakában igen sok emlősállat élt ezen a vidéken. A 10-11 millió évvel ezelőtti világot legjobban a világhírű rudabányai lelőhelyről ismerjük. Itt az egykori Pannon-tó mocsarával körülvett félszigeten éltek az emberré válásban jelentős szerepet betöltő Rudapithecus majmok, valamint kortársaik, például a háromujjú őslovak (Hipparion), a gumósfogú elefántok, azóta kihalt orrszarvúak . 8 és 5 millió évekkel ezelőtt. A Kárpát-medencében a Pannon-tó kiterjedésének jelentős csökkenésével, majd eltűnésével a korábbi klimatikus viszonyokhoz képest szárazabb és szélsőségesebb éghajlat alakult ki. A visszahúzódó tóparton mocsári vegetáció, az időszakosan nagy áradásokkal jelentkező folyók mentén galériaerdők, a dombságokon füvespusztai viszonyok uralkodtak, a karbonátos közetekből felépített hegységekben pedig megindult a karsztosodás

27

. A szárazföldi emlősfauna diverzitása jelentősen lecsökkent, a korábban uralkodó erdei elemek helyett gyakoribbakká váltak a füvespusztai igényű fajok. Ugyanígy a kis- és közepes termetű fajok számának csökkenésével a nagytermetű egyedek aránya megnövekedett. A Kárpát-medencében fauna- és ökoszisztáma váltás következett be csakúgy, mint a Föld más területein is . Északkelet-Magyarországon ekkorra a Pannon-tó már nagyrészt eltűnt, és északról, a magasabb hegységek felől folyóvízi homok és kavics borította bc a terület jelentős részét. A Bükk és a Mátra déli lábánál a nagykiterjedésű mocsárból hatalmas lignitmező képződött. 5 és 3,5 millió évekkel ezelőtt. A Pannon-tó teljes kiszáradását követve, a síkvidéki és dombsági tájakon kimutatható a száraz-meleg, ill. forró-száraz félsivatagi, sivatagi klímába hajló időszak. Az újabb vizsgálatok szerint erre az időszakra tehető a Lóczy L. és Cholnoky J. által a XX. század elején „pannon elsivatagosodásnak" nevezett folyamat. Hasonló jelenség zajlott le a Földközi-tenger területén is, ahol a kiszáradás következtében létrejövő só- és gipsztelepek képződtek („Messinian salinity crisis"J

29

. ÉszakkeletMagyarországon ekkor képződtek a Bódva-völgyéből kiemelkedő Esztramos-hegy legidősebb barlangjai, amelyek némelyike csontmaradványokat is tartalmazott. A 320 m tszf. magasságban kialakult barlangokban 4 millió évvel ezelőtt élt emlősök közül többet innen ^ Shackleton, N.J. - Kennett, J.P. 1975., 743-755. p. 25 Vakarcs, G etal. 1994., 81-106. p. 2G Kordos, L. 1997., 13-14. p. 27 Kordos, L. 1997., 13-14. p. 28 Kordos, L. 1997., 13-14. p.; Morgan, M.E. etal. 1994.. 162-165. p. 29 Schweitzer, F. - Szóor, Gy. 1992., 105-123. p.; Lóczy L 1913., Cholnoky, J. 1918; Kögl, F. Steininger, F. 1978., 985-990. p.