Emberelődök nyomában. Az őskor emlékei Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2001)

ELSŐ RÉSZ LEGŐSIBB MÚLTUNK KUTATÁSA ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON

Kadic Ottokár 1876-1957 Geológus, paleontológus, a rendszeres magyar őskökori ásatások elindítója és a szervezett tudományos barlangkutatás megalapítója. 1901-től 1936-ig állt a Magyar Királyi Földtani Intézet szolgálatában. 1917-ben és 1924-ben előbb karsztgeológiából, majd őslénytanból szerzett egyetemi magántanári címet. 1906-ban Hermán Ottó tanácsára kezdte meg a hámori Szeleta-barlang feltárását. 1911-ben a Tübingenben rendezett konferencián előadásával átütő sikert aratott: a Szeleta és paleolit leletanyaga nemzetközi hírnévre tett szert. Barlangi ásatásait - a maga által kifejlesztett alapos s jórészt mindmáig korszerűnek tekinthető módszerrel - előbb a Bükkben végezte, majd az ország más karsztos területein is. A bükki ősemberbarlangok közül a Szeletán kivül az Istállós-kői-, a Háromkúti-, a Hermán Ottó-, a Pes-kő-barlang, a Büdös-pest, a Suba-lyuk stb. feltárása fűződik a nevéhez. 1910-ben részt vett a Magyarhoni Földtani Társulat keretében működő, majd 1913-tól szakosztállyá vált Barlangkutató Bizottságnak a létrehozásában. 1913-ban megindította és szerkesztette a Barlangkutatás című folyóiratot. Számos - főként karsztgeológiai tárgyú - tudományos munkát jelentetett meg. A Szeleta-barlang kutatásáról 1915-ben, a magyarországi őskőkorról 1934-ben tett közzé monográfiát. Részt vett a hazai első s nemzetközi téren is egyik legkorábbinak számító modern szemléletű lelőhely-feldolgozás, a Suba-lyuk monográfia munkálataiban is. (Ringer A.) Ezért Kadic Hermán Ottó javaslatára megkereste a környék legnagyobb karsztos üregét a Szeletát, amit a polihisztor tudós még pókászati tanulmányai idejéből - jó néhány évvel korábbról - kitűnően ismert, s 1906. november 14-én megkezdte itt a próbaásatásokat. E munkálatok eredményeként 1907 tavaszán bukkantak napvilágra az őskökori Szeleta-kultúra hamarosan világhírűvé vált kovakő lándzsahegyei. Ezúttal a korhatározást eldöntő jégkori állatmaradványok, a barlangi medve csontok kíséretében. A francia szisztéma időszaka Arról, hogy mennyire egyedülálló kőszerszám-leletekre bukkantak a Szeletában, s hogy úttörő kutatóinknak mennyi nehézséggel kellett megküzdeniük ahhoz, hogy eredményeiket az európai szakkutatás közkincsévé tegyék, álljon itt a következő tanulságos példa.