Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 2. 1908-1917 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1908-1917)

történetének megírásához. Ez egyletet az ő boldogult édesanyja, Szathmáry Király Pálné alapította és gyarapította, s annak élén régóta Anna pótolja nagylelkű édesanyja helyét. O most az egyletet, mely eddig harminc-negyven szegény leánykát látott el ingyen tanítással és ruhával, át akarja alakítani, s már meg is kezdette, nagyszabású református árvaházzá. Most ebben fáradozik. A szóban forgó emléksorokat eddig senki sem sürgette nálam. Ma tehát papírra vetettem, s pár nap múlva elküldöm neki. íme Egy szikra a miskolci Filléregyletnek: Egy szikra volt csak, melyet önmagából Egy istenáldott szív pattanta ki; Felgyulladott a puszta tűzhely attól, Jótékony lánggal boldogítani, Hogy jó meleg világot nyerjenek A nyomorban didergő gyermekek. Eátatlanul a szegényes szobába A Megváltó maga beköltözött, S árasztja lelkét az öröm zajába Körülötte rajzó kisdedek között. Imádkozva járulnak ott elé S útat mutat nekik a menny felé. Időjárásunk szélsőségek közt ugrándozik. Néha napközben nyári forróság. Este és reggel nagyon hideg. Sokszor igen szeles. Szobámat még tegnap este is fűteni kellett. A folytonos kegyetlen szárazság nem engedi a fejlődést, s visszatartja a már megindult tenyészetet. A jelekből ítélve az emberek ínséges évtől tartanak. 1909. május 9. Budapesten töltöttem az „Akadémia" úgynevezett nagyhetét. Április 29-én utaztam oda, s május 4-én jöttem haza. Április 29-én volt a tagválasztó nagygyűlés, május 2-án a díszközgyűlés. A választások ritka egyetértéssel történtek. Egy sem bukott meg az osztályok ajánlottai közül. Pedig némelyik talán meg is érdemelte volna. Mind a két gyűlésen szinte kitüntető szívességgel fogadtak az „Akadémia" tagjai, a legelőkelőbbek is. A díszgyűlésen Apponyi Albert miniszter mellett ültem, a banketten Darányi miniszter mellett. Mindketten régi ismerőseim. De a fülemnek se az egyik, se a másik helyen nem vettem hasznát. Mégis örültem, hogy köztök megjelenhettem. S úgy látszott, nekik is jólesett látni, hogy nyolcvannégy év terhe vissza nem tartott a megjelenéstől. Most is Gyulai Pali vendége voltam. Nem sok örömünk volt egymásban. O testben, szellemben rendkívül elgyöngült. Semmi sem érdekli. Különösen emlékezőtehetsége ment tönkre. De táplálkozása ellen nem lehet panasz. Etelt, italt eleget fogyaszt, de magával igazán jóltehetetlen. Áldás mellette derék ápolója, aki idős, erős, derült kedélyű leány: Takács Juliska. Minden legnagyobb és legkisebb szükségeiről ez gondoskodik. Saját leánya úgyszólván rá sem néz. 6 S