Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 2. 1908-1917 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1908-1917)

Társaság" rendes havi ülésén is a hónap utolsó szerdáján. Örültem ott látni számos író barátomat s ismerőseimet. Elismeréssel vették, hogy A makrancos hölgy szöve­gét kijavítva s az egészet újra leírva megküldöttem a Shakespeare-bizottságnak. ­Az ülésen történt felolvasásokból, sajnos!, az én elvetemedett fülem egy szót sem hallott. Pedig, mondották, Radó Antal A fordítás művészetéről felolvasott tanul­mányában rólam is megemlékezett. Véget ért, a „Franklin Társulattal" költeményeim örök eladása tárgyában. Megkötöttük a szerződést. Minden eddig megjelent s netalán később megjelenen­dő irodalmi munkám örök tulajdonjogáért egyszer-mindenkorra ezerháromszáz koronát fizetett nekem, kizárólagos tulajdonába bocsáttatván Költeményeim első két kötetéből a még raktáron levő példányok is, melyek eladási árának fele engem illetne. - Nem valami jól fizetett alku ez, de sietnem intett a bevégzéssel az éle­temből már bizonyosan kevés hátralévő idő. A „Kisfaludy Társaság" is honorált ugyanakkor a hozzá benyújtott s kiadás végett elfogadott és már ki is nyomtatott A Múzsa búcsúja című verskötetemért. A kötetke húsz nyomtatott ív. ívéért rendesen hatvan korona járna. De mivel abban a legtöbb költemény már lapokban megjelent, íve csak ötven koronával számítta­tott. Kaptam tehát érte ezer koronát. - így költői munkásságomnak együtt mégis szép jutalmával, kétezer-háromszáz koronával tértem haza, amit itthon kétszáz koronával megpótolva „Musis amica" név alatt a „Borsodmegyei Hitelbankban" helyeztem el kamatozás végett. Itthon azóta sem tettem valami irodalmi foglalkozást egyebet, mint rövid bí­rálatot írtam Gyulai „B.pesti Szemléjének" három versgyűjteményről. A bírálat maga is aligha sokkal többet ér, mint magok a megbírált gyűjtemények. Gondolat, érzés, emelkedés, hangulat folyvást hiányzik nálam. Várva várom a bibliai tó moz­dulását. Kedvetlen körülményre vártak engem tegnap a húgomék. Közös megbeszélés után, belenyugvásommal azt határozták, hogy a jegygyűrűt már ma visszaküldik Jolánka vőlegényének, Kiss Ferenc gömöri lelkésznek, kit mi, én és V. Pali, éppen vőlegénységére való tekintet miatt segítettük parókia elnyeréséhez. Amint a hú­gomék előadták, írott és mondott szavai, tettei, viselete és egész magatartása sem­mivé tette az iránta táplált bizodalmat, és semmi reményt ád arra, hogy Jolánkát, ezt a gyöngéd érzésű, eszes leánykát a családi életben boldogíthassa. - Fájdalmas és sok tekintetben nyugtalanító lépés ez egy öt év óta ábrándos ragaszkodással szere­tő leánykára nézve. Keserves már maga a csalódás, de semmi esetre sem olyan, mint aminő gyötrelmes lenne a sorsa egy szívtelen, durva, szeretet nélküli, elége­detlen férj oldala mellett. Hinni kell, hogy az égben is így akarják. Nyolc darab törpe körtefát rendeltem Temesváron Niemetz W. F. faiskolá­jában. Március 20-ára kértem az elküldését. De ha ily lassan és nehezen haladunk kifelé a télből, talán még akkor sem fog elkésni, ha egy hónappal későbben küldi. Az ültetési hely, néhány fának a múlt ősszel történt eltávolítása után, kiásottan készen áll. Meglátom, ha megvárhatom, sikeresebbek lesznek-e hát a körték, mint a terméketlen almafák voltak. A mát és a holnapot itt töltöm. Igazán csak változatosság végett jöttem most ide.

Next

/
Oldalképek
Tartalom