Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 2. 1908-1917 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1908-1917)

A termés mindenütt reményt haladó s meglepően bőséges volt. Az emberek nem voltak készen ily áldásra. A hordó ára példátlanul felszökkent. Egy darab gönci (140 literes) hordóért Miskolcon huszonnégy koronát is fizettek. Sok helyen kádakba szűrték a mustot, s ott forrt ki. Olcsón lehetett kapni: Miskolcon tizenkettő krajcárért literenkint, Keszi vidékén a homokon, úgy mondották, öt krajcárért is. Most itt kertem téli rendbe hozásával bajlódom. Néhány terméketlen gyümölcsfa eltávolítása, a sűrű gallyak megritkítása, a fatövek felásogatása, a harasztok eltisztítása, néhány rózsafám eltemetése, szőlőtőkéim befedése. Majd tavaszszal, ha megérem, hét-nyolc darab törpe körtefát fogok ültetni a most kiásottak helyére. Egressy Gábor születésének századik évfordulóját nagy ünnepélyességgel készülnek megünnepelni itt a szomszédban, Lászlófalán, ahol ő, a református pap fia 1808. november 8-án született. Az emlékünnep kezdeményezője az „Országos Színész Egyesület" s azzal együtt a miskolci „Múzeum- és Közmívelődési Egyesület". Az ünnepély most vasárnap Miskolcon kezdődik délelőtt s folytatódik délután Lászlófalán, hol emléktáblát helyeznek a református templom falára. Végződik este Miskolcon díszelőadással a színházban, Bánk bánnal. A „M. T. Akadémia" engem bízott meg, hogy koszorúját én tegyem le Lászlófalán Egressy emléktáblája előtt. Nem szívesen vállalkozom én már semmi nyilvános szereplésre. Idegenséget érzek iránta. De ezt a kis megbízást mégis el kellett fogadnom nemcsak azért, mert az „Akadémiától" jön, melynek én úgyis igen kevés szolgálatot tettem, hanem azért is, mert nekem Egressy Gábor személyes jó barátom volt, s művészi nagy értékét, irodalmi és hazafiúi érdemeit rokonszenves kegyelettel tudom és akarom is méltányolni. 1908. november 7. Kertemben tegnap és tegnapelőtt elvégeztettem a tervezett munkálatokat. Egyedül szőlőtőkéim nincsenek még befödve. A tél pedig ugyan erősen jelentgeti magát. Ma reggel nagy, száraz hideget hozott, minőt eddig még nem tapasztaltunk az idén. A hőmérő Réaum. 6 fokot mutatott a fagypont alatt. Nehéz idő arra nézve, aki elkésetten most is szüretel, mint éppen itt nálunk Elek Árpád, akinek igen nagy terjedelmű szőlőiben, mint mondják, szinte kétszáz hordó borra való van még szedetlen. Emlékezem egy évre még szüléim életében, hogy október első felében csizmában taposta a megfagyott szőlőt a kádban ugráló ember. Egressy Gábor emléktáblája előtt holnap, vasárnap délután csak néhány szó kíséretében fogom letenni az „Akadémia" koszorúját. Beszéd tartására nincs elég idő. Alig lesz az elég a program lényeges pontjainak elvégezésére. Az ünnepély délután négy óra tájban lesz Lászlófalán, s az ünneplők öt óra után visszaindulnak Szentpéterről Miskolcra. Az „Akadémiával" nem volt Egressynek közvetlen érintkezése. Az nem számlálta őt tagjai sorába. De nagy érdemeit hallgatva is elismerte és méltányolta. Színművész a magyar színészet első gárdájából, aki eddig közöttünk nemcsak túl nem haladott, de utol sem ért személyes írója volt a nagy tragikai alakoknak.