Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 2. 1908-1917 (Miskolc, 2001)

Jegyzetek

Övé a nyugalom, A bú a miénk lett. Látta szenvedését Az égés megszánta, De úgy, hogy a szivünk Hasadoz utána. (1910. július 10-én) Később Lévay az alábbi megjegyzést fűzte a költeményhez: Mikor ezt a verset írtam, halál révén láttam őt. Biztos végét minden percben vártam. Csuda módon felépült. Most is él. 1916. augusztus 23. L. J. 1910. nov. 28. „ORLE" - Országos Ref. Lelkész Egyesület. 1910. dec. 3. „a mi kedves miskolci nagybetegünk" - Özv. Tóth Lászlóné Csernák Judit („Juci"). 1910. dec. 6. „szegény Juszti" - Szabó „Juszti". Lásd az 1898. márc. 20-i és az 1900. szept. 2-i naplófeljegyzést. A Visszatekintéshez lásd az 1897. aug. 30-i naplófeljegyzéshez kapcsolódó jegyzetet. 1910. dec. 26. A Beszélő fák című költeményhez lásd az 1905. december 26-i naplófeljegyzéshez kapcsolt jegyzetet. 1911. febr. 1. A Gyermekeim c. verset a Budapesti Szemle közli (1911, 147. kötet, 417. szám, 438439.). Lásd még: LÉVAY 1925, 26-28. 1911. márc. 20. „Kozma Andor elragadtatással írt nekem róla" - Kozma Andor 1911. febr. 24-én kelt levelét közli: TÓTH 1924a, 6. „Succedunt novi... " - A Vergilius-idézetet lásd: Eclogae, 9. 4. 1911. márc. 29. „Megkaptam az Aratás alkalmából a 'Kisfaludy Társaság' üdvözletét hivatalos alakban" - A Kisfaludy Társaság 1911 márc. 23-án kelt köszönő levelét közli: TÓTH 1924a, 6. A levél jellemző részlete: „Márciusi ülésünk piros betűkkel jegyzett ünnepe volt Társaságunknak. Ünneppé avatta az a csodálatosan szép költemény, melynél szebb sohasem hangzott még arról a tiszta zengésű lantról, mely két emberöltő óta annyi magyar szívet dobogtatott meg s töltött el nemes gyönyörrel." 1911. márc. 30. A végrendelethez lásd az 1896. máj. 25-i, az 1912. febr.l-i és az 1916. máj. 18-i naplófeljegyzéseket.