Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 2. 1908-1917 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1908-1917)

dogított. Hiszen végre is egyszer csak el kell múlni, s ha egyszerre nem lehet, apródonkint kell. Nem ízlik az olvasgatás. Sétára nem alkalmasak a lábaim, annál kevésbé, mivel a sétavonalakon a pihenőpadok teljesen hiányoznak. A villamosvasút már Csorba-tóig közlekedik. Éppen ablakom alatt futnak. Én Poprádról tegnapelőtt mégiscsak kocsin jöttem részint a szabad lég és a vidék élvezése, részint a bajom gyakori háborgása miatt. Tegnap találkoztam itt Pap Zoltánnal, a költővel. Már Miskolcon láttam őt egy pillanatra tavaly ősszel, midőn ott hangversenyezett Muzsikaszó című költeményeivel. Most meg nem ismertem volna a rendkívül derék külsejű férfit. Bemutatkozott. Duzzad az életerőtől. Itt van nejével Imrik Péter kir. táblabíró is Nagyváradról, akit pár évvel ezelőtt itt ismertem meg. Eleven kedélyű, szellemes ember, poétái kedvtelésű. Nehezen és csúnyán megy már ez az írás. Abbahagyom. Tátraszéplak 1912. augusztus 8. Esős napra ébredtünk. Éjjel esett, még most reggel is folytatja. Ma csütörtök van. Régi szokásom szerint ma szándékoztam átrándulni O-Tátrafüredre a Darányiék asztalához és társaságához ebédre. De meggátolt a komor, esős idő, és az is, hogy Széplak és Füred közt a régi omnibuszközlekedés megszűnt. Minden a villamosközlekedésre van utalva, az pedig nekem az indulási és érkezési idő meg nem felelő volta miatt alkalmatlan. Csak bérkocsin mehetnék tetszésem szerinti időben, az pedig a régi hatvan-nyolcvan fillér helyett három koronába kerül. Tegnap Vadászy Palit értesítettem szerencsés ideérkezésemről. Ma írok levelezőlapot Lossonczy Jenőnek, Mariskának, Emikének. Estefelé van az idő. Öt óra. Ebéd óta folyvást szobámban ülök. Ott künn sűrűn esik az eső, szinte szakad. Komor, homályos, szinte hideg van. Nincs hová menekülni. Olvasás, írás szinte lehetetlen. Ma számos levelet kaptam. Darányi még Miskolcra írt levelezőlapot, mely ma érkezett ide. Irt még Emiké Furtáról, Mariska Kisfaludról, dr. Derczeny Imre Balatonfüredről. Levelezőlapon én is megköszöntem Darányinak a rám emlékezést, írván többi közt, hogy most már nem fogom a látogatást csütörtökre és vasárnapra korlátozni. Megyek hozzájok bármelyik szép napon. Értesítettem itteni helyzetemről Csernák Ilonkát is Miskolcon. Ma különösen háborgatott nyugtalan éjszakám volt. A rendesnél gyakrabban kellett bajommal gyötrődnöm. Semsey Andor azzal vigasztal, hogy ő már harmadfél éve gyötrődik így és talán még ígyabb. így marad egész életünkben. Egy hosszú életen át elvettük a sok jót; az élet végén nyugodtan kell tűrnünk az elkövetkező rosszat. Meg kell barátkoznunk a természet követelésével, a közelgő biztos elmúlás gondolatával. Tátraszéplak 1912. augusztus 9. Mióta így gyötrődöm, az írásom is elromlott, tönkrement. Magam is alig tudom elolvasni. Reszket a kezem. Egész testemben reszketeg állapotban vagyok. E