Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 2. 1908-1917 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1908-1917)

égett stb.! És íme, mikor a takarás ideje elérkezett, általában áldásosnak mondhatni az évet. Látom, a szőlő is oly szép, érett és egészséges, és mennyisége is annyi, mint a legjobb években... Nem kell hát jajgatni, ha fenyegetőknek látszanak a körülmények. Akkor is fölösleges és hasztalan, ha már valóban megvan rá az ok. A légmérséklet ma is olyan, mint tegnap volt. Reggel fagyponton a hőmérő, de szép, tiszta, derült az égbolt. Még ma is élvezni fogom a szüreti gyomorrontó vendégséget. Pár óra múlva ismét fölmegyek hozzájuk a magas hegyre, de nem jól mondom, hogy megyek. Azt már oda nem bírom. Vitetem magamat. A jövő hét elején még Miskolcon lesz részem ily mulatságban. Ezzel bezáródik előttem a hajdan oly nevezetes és változatos szüreti vigadozás. Nem is kívánkozom már utána. Vele együtt vége van az örömek iránti fogékonyságnak is. Holnap búcsút veszek innen, s majd csak akkor látogatok ismét ide, mikor erre a kedves kis „fészekre" való emlékezés érzékenyen sürget. 1911. november 5. A szüretek alkalmával voltam itt utoljára. Annak több mint három hete. Azóta szokott rendes kerékvágásban folytak napjaim Miskolcon. Annyi különösebb felemlítni valóm van, hogy a múlt hónap 25-én eltemettük Görgey Lászlót, nyugalmazott vasúti üzletvezetőt, Miskolc városa egyik kerületének országgyűlési képviselőjét, nekem rokonszenves jó barátomat. Családjának nemcsak jó hírnevét, de tetemes adósságokat is hagyott hátra. A nagy dísszel és impozáns részvét mellett végbement temetésen megjelent Görgey Pista is Budapestről. Neki unokaöccse volt a megboldogult, aki nemegyszer részesült a Pista csudálatos rokoni áldozatkészségében. Most is oly fölszereléssel jött ő ide, hogyha a temetési kiadások gyors fedezetet kívánnak, ő készen álljon a netalán megszorult család segítésére. Elhozta nekem második munkájának kéziratcsomagját, melynek címe: Görgey Arthur gyermek- és ifjúkori fejlődése a forradalomig. Azóta elolvastam a rendkívül érdekes művet. Véleményemet egypár megjegyzés kíséretében megírtam róla Pistának. Ez a mű méltó, kitűnő párja és kiegészítője a másiknak: Görgey Arthur a száműzetésben. Ha azokhoz vesszük Görgei Artúr nagy munkáját: Eletem és működésem., stb., így Pista három kötetes, nagy érdekű könyvét: ezek együtt a maga teljességében tükrözik Görgei életét, nagy tehetségét, erős, tiszta jellemét, történelmi fontossággal bíró, nemes alakját. Ezek a könyvek felnyithatják szemét az elfogult félvakoknak is, s ezek alapján felállíthatja az igazságos történet Görgei alakját azon magas piedesztálra, amelyre ő kétségtelenül érdemes és jogosult. Görgei Artúr akarata, hogy a két kézirati mű csakis az ő halála után fog megjelenhetni. Pista is lerakta ezzel magának a testvéries igazság maradandó monumentumát. A november 19-én Miskolcon végzendő Kisfaludy-társasági jubiláns ülés miatt folyamatos izgatottságban vagyok. Hiába beszélte nekem Beöthy, hogy olyan, meg olyan egyszerű lesz az, hogy az az én idegeimet igénybe sem veszi, hogy csak egy baráti kézszorításra jönnek stb. Nem lehet az, hogy én ott csak hallgatag néző maradok. Pedig nekem már nagyobb gyülekezetekben csak forognom is nehezemre esik, hát még ott tényleg szerepelnem.