Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Lévay József naplójáról (Porkoláb Tibor)

Lévay József naplójáról Krúdy Gyula írta egykor: „Lévay József, a miskolci aggastyán, Magyarország elmúlt fél századának élő memoárja."

1 Ezért is meglepő, hogy legfeljebb néhány filológus és helytörténeti kutató tud a tényről: a költő 1892-től szinte egészen a haláláig naplót vezetett. Különös, hogy ezek a költő által - Szentpéteri üres fészek, illetve Fürdői naplók címen - kötetekbe rendezett kéziratos feljegyzések mind a borsodi régió irodalmi topográfusainak és monográfusainak, mind a Lévay-pályaképek és -biográfiák szerzőinek a figyelmét elkerülték.

2 Lévay rendszerint „a Mikes költőjeként", Borsod, illetve a „Sajóvölgy poétájaként", az emlékbeszédek és alkalmi ódák mestereként, „a Nagyok (azaz Arany János, Tompa Mihály, Gyulai Pál) barátjaként", „a népies nemzeti irány kisebb lírikusaként" kap helyet az irodalomtörténeti áttekintésekben. Horatiusi életelveivel, modernségellenes gesztusaival, kedélyes konzervativizmusával, szentimentális-biedermeier poétikájával - úgy tűnik fel - nem tartozik korának izgalmasabb literátorai közé.

3 Talán éppen ezzel magyarázható, hogy költeményeinek nincs szövegkritikai-filológiai igénnyel készült újabb kiadása, és hogy naplófeljegyzései - néhány részletet leszámítva - egészen mostanáig kiadatlanok voltak. Az 1990-es évek végéig a Fürdői naplóknak egyetlen sora sem látott nyomdafestéket, és a Szentpéteri üres fészek három kötetéből is csupán kis példányszámú, nehezen hozzáférhető, ráadásul inkább a költő (miskolci-borsodi) kultuszát építő, semmint a Lévay-szövegkorpuszt a szövegkritika igényeinek megfelelően bővítő válogatások jelentek meg. A Szentpéteri üres fészek köteteiből először a miskolci Lévay-kultusz szertartásmestere, Balázs Győző adott közre részleteket a Magyar Jövő című miskolci lap 1935. évi számaiban.

4 Ezt a válogatást hamarosan Szentpéteri üres fészek. Szemelvények Lévay József naplójából címen füzet formájában is megjelentette.

5 Több mint fél évszázad múlva - a Balázs-féle válogatást felhasználva - Horváth Barna is öszszeállított egy szemelvénygyűjteményt,

6 amelyet három évvel később - a Visszatekintés című Lévay-önéletrajz szövegével egybeszerkesztve - Lévay Emlékkönyv címen újra megjelentetett.

7 Horváth feltehetően azért alapozta saját összeállításait a Balázs-féle kiadásra, mert úgy tudta, hogy az akkor még családi tulajdonban lévő 1 KRÚDY 1989, 109. 2 Lásd például: CSORBA 1942; ZSIGMOND 1906; SŐTÉR 1965; MIKLÓS 1987. 3 Erről részletesebben lásd: PORKOLÁB 1997. 4 A sorozatot április közepén indította (BALÁZS 1935b), majd július végétől folyamatosan jelentette meg az egyes részleteket: július 23., 24., 25., 28., 30., 31.; augusztus 2., 4., 7., 9., 10., 11., 14., 15., 17., 18., 22., 23., 24., 25., 27., 28., 30., 31.; szeptember 1., 3., 4., 5., 6., 8., 13., 14., 17., 18., 19., 20., 22., 24., 25., 26., 27., 28.; október 2., 8., 9., 10., 11., 15., 16., 17., 19., 22., 23., 25., 26. 5 BALÁZS 1935. h HORVÁTH 1988. 7 HORVÁTH 1991.