Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)

Egészségi állapotom ellen nincs különös panaszom. Nem vagyok rosszabbul, sőt talán jobban vagyok, mint otthon voltam. Éjjeleim is olyanformák. Igen kell vigyáznom, hogy rosszabbak ne legyenek. Minden kis vétség a gyomor ellen mindjárt fenyegetőleg érezteti magát. Tátraszéplak 1904. július 21. Kegyetlen rossz éjszakám volt. Bal oldalam rég ismert, gonosz lakója mód nélkül nyugtalankodott és fájdalmaskodott. Nem tudom, mi okozta. Tegnapi egész táplálkozásom a legegyszerűbb mérsékelt volt. Semmi ártalmast nem élveztem. Ha csak az nem, hogy estefelé két kilométer sétát tettem, s kettőt vissza, s ez utolsót meglehetősen sietve. - Útközben találkoztam Horváth Lajossal és asztaltársaival. Úgy szoktunk találkozni most is, hogy ő Tátrafüredről, én innen indulva, körülbelől a sétavonal közepén érünk össze, s várunk egymásra. Ma délre hozzájok ígérkeztem az itteninél jobb ebédre, ha meg nem fogná bánni a gyomrom, mely még mindig nincs rendben, s ha engedi a fölleges, híves idő, mely esőre mutat hajlandóságot. Különben ez a légmérséklet az igazi tátrai. Májusi hívesb napokra emlékeztető. Inkább elevenít, mint lankaszt: 12-14 fok. A nap is gyakran egész erővel melegít, és kivált úgy eső után árasztja a kellemes fenyőillatot. Körültem minden csendes, úgy a természet, mint a társaság. Tátraszéplak 1904. július 22. Nem gátolt az idő tegnap a tátrafüredi látogatásban. Egész nap változatlanul kitartott derengős, hűvös voltával. Részt vettem a társasággal együtt a t.füredi jó ebéden, mely tagadhatlanul felülmúlja a széplakit, de éppen jobbságánál fogva könnyebben is megtámadja a magáról megfeledkező gyomrot. Az ebédlő társaság tagjai: Darányi Ignác volt miniszter, Széchényi Jenő váradi kanonok, Kállay Albert szegedi főispán, Ivanovics Gyuri nyug. államtitkár, Szabó Guszti nyug. kúriai bíró, Rapaics miniszteri tanácsos, Bozich nyug. kúriai bíró és Horváth Lajos. Nagy szívességgel fogadtak. Ebéd után csakhamar búcsút vettem tőlök, s az erdei sétaúton andalogva, sokszor pihenve, olvasgatva csak esti hat óra körül értem viszsza Széplakra. Bánffy, Eötvös K., és Tisza beszédjeit olvastam egész terjedelemben a hivatalos példányból, melyet Darányi adott át. Úgy egyeztek - s én is velők tartok -, hogy holnap a most épült, új, fényes, nagyszerű szállodában fogunk ebédelni, melynek kényelmes, ízléses, fényes berendezéséről s egész épületéről és elhelyezéséről úgy nyilatkozott Darányi, hogy ily fürdői szálloda egész Európában alig van egy-kettő. Én most visszatérőben csak a külsejét vettem szemügyre közelről, de az a környezettel együtt valami elragadó. Holnap belsejét is megláthatom. Tavaly óta termett elő, mintegy tündéri csapásra. A tündér egyik kezében volt a szép ízlés, másikban a sok pénz. Időnk ma valamivel enyhébb, mint tegnap, de mindig borongós. Azt is szívesen lehetne fogadni, ha újra megeredne az eső.