Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)

lenesnek a szép, tavaszi, napfényes idő is. És mit beszél egy szemtanú, aki a mai áldozás alkalmával az úrasztalához járulókat megfigyelte és számbavette? Azt állítja, hogy igen számosan voltak, akik a lelkész kezéből kapott kenyérdarabkának csak a felét tették a szájokba, másik felét pedig a szájokhoz emelt zsebkendőjökbe rejtették, s magokkal vitték. Állítják, hogy az ily kenyeret otthon levő betegüknek viszik, akire az gyógyító erővel hat; vagy tűzre teszik, hogy füstje az ég felé szálljon s gyógyulást kérjen a beteg számára. Az egyszerű kálvinista puritán hit így hajlik egyeseknél a katolicizmus dogmái felé! 1904. április 4. Híves, szeles napunk van. Ez éjjel deret is hozott, s reggel fehér lepellel voltak bevonva a házfalak. A növényekben azonban, úgy látom, kár nem esett. Templomból kijöttöm után délelőtt felsétáltam a temetőre. Sírhalmunkat tisztán találtam, de még igen kevés jelével a tavasz ébredésének. Eddig még keveset lehetett azon lendíteni. E nyár folyamán szükség lesz némi apró javításra és csinosbításra. Unalmasan telnek óráim. Az örökös olvasgatás is untat és fáraszt. Az ünnepi dús ebédek elnehezítik s álmosakká teszik a délutánokat, éjjeleimet pedig fájdalmasakká és nyugtalanokká. Kertem hosszú, kavicsos ösvényén gyakran sétálgatok: ott keresek némi változatosságot és szórakozást. Holnap reggel bevégzem az ünneplést, s búcsút veszek innen, hacsak ide nem érkezik az a hat darab gyümölcsfaoltvány, melyet a múlt hónap elején rendeltem Ceglédről, s melynek azonnal elküldését néhány nappal ezelőtt megsürgettem. A magam szeme előtt akarom azokat ültetni. Evégett itt maradnék holnap, vagy esetleg újra kijövök ide Miskolcról. 1904. április 5. Tegnap megérkezett Ceglédről a régóta várt hat darab szép gyümölcsfa-oltvány. Egypár olyan faj, aminő eddig kertemben nem volt. Itt maradtam a fácskák elültetése végett, amit délelőtt egypár óra alatt szerencsésen és tetszésem szerint elvégezhettem. Kedvezett arra az idő is. Az éjjel jó eső esett. Eleget ivott a szomjú föld. Ma már meglehetősen kiderült 7-8 fok meleggel, s igen alkalmas volt az ültetésre. Most már egy időre felhagyok a gondozással. Semmi sincs, amit sürgősen kellene teljesítnem. A bekövetkező szép tavaszi napok azonban ezután is gyakran ki fognak ide csalni. Ültetvényeim fejlődése, haladása mindig érdekel. Aztán az itt töltött néhány nap alatt egészen magamban, egészen a magamé vagyok. Vajha több sikerrel lehetnék! Most rögtön visszaindulok d.u. öt óra után. 1904. április 21. Harmadnapja várom itt a bibliai tó megmozdulását. Nem akar, képtelen vagyok mindenre. Hetek óta nyögöm egy erős meghűlés következményeit. Fejem szinte a bódulásig nehéz, gyomrom tönkretéve, közérzésem az egész testemben szörnyen kellemetlen. Nemhogy valamit írni, de gondolkozni se vagyok képes. Néhány napi ittlétem inkább csak gyógyulásnak van szentelve: gyógyszer a koplalás.