Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)

vihar dühöngött záporesővel. Bizonyosan nagy károkat tett, ahol elvonult. Itt, úgy hallom, csak eső és szélvész futott át, de annak nyomai is meglátszanak némely letört fagallyakon. Egyébként most már az eső után jött meleg gyorsan felüdítette a természetet. Amint ma reggel a temetődombról letekintettem a Sajóvölgyre, minden a legdúsabb tenyészet pompájában díszlett szemem előtt. 1900. június 4. Igazi aranyidő. Még csak most reggeli hét óra, s a hévmérő már 21 fokra szökött. Kedvező kilátás a mai mulatságra. Most legszebb a természet, mikor még egész erejével működik azon, hogy teremtsen. Ha már művével készen van, nincs többé mit várnunk tőle, s mintegy mélázva tekint a nyugalom közelgő napjai elé. Pár óra múlva én is ott fogok társaimmal együtt örvendezni s szórakozni a szabad természet kebelén, ha a barátkozás mámoros örömeivel meg nem rontanók azt, amit ő épít rajtunk. 1900. június 13. Csak éppen széttekinteni jöttem ide tegnap délután, s ma délután már visszatérek. Apró pepecselni való mindig akad a ház körül. Örömre kevés az ok, de jól meggondolva a dolgot, belső megnyugvásra mégis elég van. Forrása annak a szép emlékekben gazdag idő, de többé-kevésbé még a jelen napok is. A múlt vasárnap, e hó 10-én Kun Bertalan püspökünk miskolci papságának ötven éves fordulóját ünnepeltük a miskolci új templomban. Önmaga mondotta a hálaadó könyörgést és alkalmi beszédet saját híveinek s a különböző hatóságok és hitfelekezetek képviselőinek roppant gyülekezetében. Megható volt az ünnepély. Apró, különben csekély értékű részleteit is szívre hatóvá tette a ritka alkalom. A nyolcvanhárom éves főpap csudálatos lelki-testi erővel végezte az elég hosszadalmas szent szolgálatot, s viselte az ünnepeltetésével járó izgalmakat. Szerencsés halandó, akit ily hosszú idő alatt meg nem dönthettek sem hivatalának terhei, melyek alatt a pályáján elérhető legmagasabb csúcsra emelkedett, sem az idők viszontagságai, melyeken szerencsésen keresztülevezett, sem családi életének változatos körülményei, melyek közt három feleség dőlt ki oldala mellől. Emlegették, hogy református pap és püspök nemigen ért még Miskolcon ily hosszú időt. Dehogynem! Az avasi temetőben három püspök sírkövét látjuk egy sorjában. Kor szerint: Szathmáry Józsefét, Apostol Pálét, Zsarnay Lajosét. Az első legidősebb, az utolsó legfiatalabb. Szathmáry József sírkövén az olvasható, hogy meghalt életének nyolcvannegyedik, papságának hatvanadik, miskolci papságának ötvennyolcadik, püspökségének huszonnyolcadik évében 1848-ban. Az ő püspökelődje Öry Filep Gábor volt, előbb pataki tanár, aztán sajószentpéteri prédikátor. Itt pihennek porai nálunk az úgynevezett régi alsó temetőben, de sírját nem tudjuk biztosan megmutatni, utat csaptak rajta a járókelők. Pedig az ő halálának alig több hetven esztendejénél. íme, egy vallásos, tudós püspök és lelki pásztor hamvainak emléke eddig tart az élőknél, szellemi életének és hatásának emléke sem sokkal tovább, néha még addig se.