Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)
Lévay József naplójáról (Porkoláb Tibor)
nyit homályba akarják borítani. Mintha meg nem férhetne egymás mellett a magyar haza panteonában két önálló nagyság! Mintha nem lehetne a kettőt összehasonlítnunk anélkül, hogy egyiket le ne törpítsük!... " Egy 1910. márc. 15-én kelt feljegyzése arról tanúskodik, hogy a miskolci Deák-szobor felállítását is ilyen megfontolásból kezdeményezi: „Szégyenbélyeg marad az a nemzet homlokán, hogy míg Kossuth alakját a széles hazában mindenfelé, még falukon is szobrok hirdetik, jeltelenül akarják mintegy feledésbe meríteni azt a megváltó hazafit, akinek éppen köszönhető az, hogy Kossuthnak szobrokat emelhettek, s hogy talpunk alatt alkotmányos haladás biztos talajává lett a magyar föld.. Érintkezésbe fogok lépni az alispánnal és polgármesterrel. A kezdeményezés már régóta megvan mind a megyénél, mind a városnál; de a folytatást meggátolta, szinte megfélemlítette a 'függetlenségiek' által gyakorolt nagy terror, a vakbuzgó Kossuth-imádás, a nemzet elfojtott lelkiismerete." Mindenesetre a századforduló és a századelő bonyolult (párt)politikai viszonyai között Lévay már egyre nehezebben igazodik el. Politikusi eszményképe Tisza István, akiről 1910. ápr. 20-án így ír: „Lélekemelő, szinte bámulatos látvány Tisza István kitartó küzdelme, bölcsességének, ragyogó szellemének hódító varázsa. Csaknem az ő vállain nyugszik a nemzeti új átalakulás diadala." A naplóíró irodalmi nézeteit is a hagyományosnak tekintett értékek tisztelete, illetve a harmonikus, letisztult, eszményi forma szeretete határozza meg. Irodalmi ideálja természetesen az Arany-líra, 40 ám az sem meglepő, hogy „a jelenkor lantpengetőinek" sorában a „legelsőnek", „legtehetségesebbnek" és „legértékesebbnek" Kozma Andort tartja. 41 A Kiss József- és az Ady-féle modern versírók népszerűségét viszont meglehetős idegenkedéssel és ellenérzéssel fogadja. A Kiss József „negyven éves költőségének jubileuma" alkalmából rendezett „zajos ünnepségről" például 1907. dec. 25-én a következőket jegyzi fel: „Verték a nagydobot a hírlapokban mindenfelé. Felfújták a kis Kiss Józsefet oly nagy, legnagyobb magyar költőnek, kihez fogható nemcsak az élők közt nincs, de a holtak közt is alig akad. A jubileum ily hangossá csinált lármájában, minőt életében se Vörösmarty, se Petőfi, se Arany, se Tompa nem kapott, nagy része van annak, hogy Kiss József zsidó, hogy nyomorult életében sokat szenvedett, hogy demonstrálni akartak azok ellen, akik az ifjú óriásokat nem ismerik el óriásoknak, valamint Kiss Józsefet sem nagy költőnek, legkevésbé magyarnak." 42 1911. aug. 25-i feljegyzéséből pedig az is kiderül, hogy a „Komjáthy Jenő-múzeum" megalapítását mély felháborodással fogadja. III. Kiadásunk a Szentpéteri üres fészek teljes anyagát közreadja. Az átirat a jelenleg érvényben lévő akadémiai helyesírás szabályai szerint készült. (Kivételt csak olyan grammatikai és ortográfiai esetek képeznek, amelyek Lévay írásmódjának sajátosságaiként határozhatók meg.) A szöveggondozás másik fontos elvének az 40 Lásd például az 1907. júl. 24-i naplófeljegyzést. 41 Lásd például az 1907. okt. 27-i, az 1909. okt. 19-i és az 1915. szept. 24-i naplófeljegyzéseket. 42 Lévay a Kiss József hetvenedik születésnapját köszöntő rendezvényekről is hasonlóan fogalmaz. Lásd az 1913. nov. 30-i és az 1914. február 1-i naplófeljegyzéseket.
