Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)
Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)
lítve. Összeadva a tizenkét lapon részletesen kimutatott alapítványokat 2.549.881 forint mutatkozik. Az az intézet, melyet egyesek áldozatkészsége önként, tiszta hazaszeretetből ekként megalapított, megérdemelné, hogy folytonos rokonszenvével kísérje a nemzet, s támogassa maga az irodalom, különösen a hírlapirodalom, mely leginkább hathat közvetlenül a közvéleményre. De ez napjainkban nemigen van így. 1899. március. 6. Február elsején csakugyan felutaztam a fővárosba a „Kisfaludy Társaság" ülései miatt. Részt vettem azon a napon a tagok választásában, mely nem történt némi korteskedési buzgólkodás nélkül. Az ajánlatba hozott fiatal írók természetesen mind be akartak jutni. Akik aztán elbuktak, vagy a bukottak pártfogói, a hírlapokban adtak kifejezést keserűségöknek, melynek éle főképpen ellenünk, vénebbek ellen fordult. Hiába, az már úgy van, hogy a fiatalok ellenségül vagy legalább akadályul tekintik magok előtt az öregeket! Erdemöket, értéköket kicsinylik, a magokét túlbecsülik. Azt hiszik, hogy a fiatal sasok repülését irigylik a vének, s ha csak lehet, visszaszorítják, s a föld felé vonják. Ugyan másképp lesz-e akkor, majd ha ők is megvénülnek? A fővárosban eltöltött öt napom bizony keserves volt. Mindjárt odaérkeztemmel megkaptam az influenzát, ezt az istentelen, cudar, gyötrő betegséget. Hazajőve is több ideig kínlódtam benne, s még most is viseli és érzi utómaradványát fejem és gyomrom. Orvosi tanácsot kértem ott, főleg Görgei Artúr unszolására, idült lépbajom iránt is. Arzénkúrát rendelt Korányi doktor. A kúra hat hétig tart. Már három hete élek vele, de még legkisebb hasznát sem vettem észre. Lábfájásom ellen csak meleg, sós vízben áztatást javasolt két-három naponkint egyszer. Az egész meleg fürdőt, tehát Teplicet és a többit is, határozottan rosszallta, úgy láttam, főleg amiatt, mert a vér mindjárt a fejembe szokott tódulni. A tavasz csak nem akar érkezni. A téli folytonos meleg időjárás csakugyan ámított bennünket. A természet most is megtartja a maga rendes fejlődését. Ma oly fagylaló hideg, szeles idő van, hogy az ember ki sem kíván lépni a meleg szobából. Ha meg nem enyhül a nap folyamán, még a temetőbe se merek kilátogatni gyengélkedésem miatt. Néhány darab törpe gyümölcsfát rendeltem a Nagykörűből, a Petrovay György gyümölcsészetéből. Kertemben a középút mellékén akarom elültetni. Igazán már csaknem egészen elkedvetlenít ezekkel a gyümölcsfákkal való eredménytelen bíbelődésem. A múlt ősszel leszedett gyümölcsöm mind hasznavehetlen. Alma, körte egytől-egyig éretlen, kemény, élvezhetlen és rothadékony. Korán szedtem-e le? Vagy mi az oka? Nem tudom. Mégis tán a korai leszedés okozta. Ezeknek a fáknak legnagyobb részt csak nyári dús lombozatában és árnyékában gyönyörködöm. Még legtermékenyebbek a szüléim idejéből megmaradt „bercencei" szilvafák. Halálok után is tőlök nyerem az áldást. A szárazság folyvást tart. Elolvasván az egész Új Testamentomot, most az annak végéhez toldott Zsoltárok könyvét olvasom. Mily egyszínűek és egyhangúak! Csaknem valamennyi az Istenhez való esdeklés a bűnök miatt; Isten dicsérete és dicsőítése; védelem kérése a