Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)

tak színes, tarka barkaöltönyeikben. Köztök most már fel-feltűnik egy-egy csinos alak. Új meg új szállítmányok érkeznek. De a fürdőlista, mely már a háromezer számon felül van, még mindig alig mutat az érkezők közt egy-két magyar nevet. Többnyire külföldiek. Az mindazonáltal feltűnően észrevehető, hogy mostanában sűrűen hangzik a magyar szó. Mintha a zsidók (mert többnyire azok) mostanra tartották volna fel a magyar beszédet. Trencsén-Teplic 1898. július 18. Tizenegyedik masszírozást vettem. Holnapután fogom a tizenkettediket, s azzal vége. Némelyek tanácsa után mégis megpróbálok holnaptól kezdve a II. számú közös tükörfürdőben fürödni, s ha azt látom, hogy nem árt, akkor, míg itt leszek, naponkint fürdöm. Azt mondják, hathatósabb, mint a kádfürdő. Ha úgy volna, jó volna, mert olcsóbb is, szinte felényi áru. Érdek és munka nélkül folyt el ez a nap is, mint a többi. Nem bírok erőt ven­ni magamon, hogy bármi csekély irodalmi dolgot végezzek. Meg van kötve a lel­kem, régen meg van. Tudom, érzem. Tőlem függne talán a felszabadítása, de még­sem teszem. Vagy tán nem is tehetném? Ezeket az apró feljegyzéseket is félig­meddig valóban csak azért írom, hogy éppen valamit babráljak tollammal. Meg­kap egy-egy ötlet, egy-egy eszme. Kedvem volna költeménnyé alakítni. Próbálga­tom, nem megy. Ennek a lehangolt hárfának a teplici melegfürdő sem használ. Ma délután fölmentem az úgynevezett Klepácsra, tudniillik a fürdőtől déli oldalon fekvő nagy hegy csúcsára. Jó szerpentin út vezet oda. A fölmenetel két kis óráig, a lejövetel jól haladva egy teljes óráig tart. A kilátás onnan a körülfekvő, nagyszerű hegyvidékre valami fölséges. A lábam meglehetősen kiállta a nem cse­kély expedíciót. Legalább most este, lefekvés előtt nem fáj. Útközben éreztem egy-egy kicsit. Talán sejti, hogy holnaphoz egy hétre búcsúzunk innen, s ideje van a javulásnak, ha csakugyan javulni akar. Trencsén-Teplic 1898. július 19. Tizenharmadik fürdőt vettem, de most már a II. számú tükörfürdőben. Vize csaknem olyan meleg, mint az eddig általam használt kabinfürdőé, sőt tán haté­konyabb. Mert amint reggeli öt óra után hazajöttem s visszafeküdtem az ágyamba, oly jól tevő melegség árasztott el, hogy igen kellemesen megizzadtam, ami eddig elég ritkán történt. Helyesebb is lett volna mindjárt ott kezdeni. Egy fürdő reggeli hat óráig a borravalóval együtt 1 Ft. Korán menvén, míg ott voltam, összesen tizenketten voltunk bent, nő talán öt. Nem volt mit nézni rajtok, de nem is igen lehetett. Többnyire ótestamentomi zsidó asszonyok voltak. A fürdés számát tizennyolcra akarom vinni. Holnap a masszírozást bevégzem a tizenkettedikkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom