Petrán Lajos: Matyó élet. Matyó sors. Regényes memoár (Miskolc, 2000)
A csordásbojtár
rért adtak is neki egy darab bélest, vagy egy pille 28 kenyeret kéthárom evésre való szalonnával, vagy érő gyümölcsöt. De nem mindegyik. Aki nem adott semmit, mert zsugori volt, annak többet nem szólt, hiába kérdezgették. Helyette csúnya gondolatok fogalmazódtak meg agyában tehénről, bikáról, az asszonyról meg az uráról. Ehhez volt is már némi tapasztalata. A csordás, Misa bá ugyanis elunta az övegységet, vagy inkább azt, hogy mivel lecsón és paprikás krumplin kívül mást nemigen tudott főzni, bár ezeket Gyuri is szerette, úgy határozott, újra nó'sül. Idehozott a fene valahonnan egy tenyeres-talpas nőszemélyt. Még nem lehetett öreg — vélte Gyuri — , mert minden foga megvolt, meg oszt 29 volt olyan szája, mint a bécsi kapu. Az asszony a legelő' szélén találkozott Misa bával, amikor egy esó's nap után épp gombát szedett. Ahogy lehajolt, s a szél is fútt egy kicsit, a kelleténél jobban fellebbent az amúgyis csak térdig éró' szoknyája. Nem matyóban volt, azért tűnt fel Gyurinak, de Misa bának méginkább. - Ne hajladozz, te asszony - vág oda tréfásan -, mert a bika meglátja a micsodád, rögtön neked ugrik - Még a bika, de a bika terelője inkább! - nevet vissza az aszszony, s ahogy illik, jónapot kíván. Szóval nem kövesdi - állapítják meg magukban mind a ketten a ruhájáról, meg a jónapotról. Kövesden csak aggyonistennel köszönnek, vagy dícsírtessékkel. Aki nem így, az csak másvidéki lehet. Később a beszélgetésből kitudódott, hogy füzesabonyi, az ura meghalt, ő gyermektelen, s egy darabig itt lakik, mert itt cselédkedik, de nincs megelégedve a helyével, mert a naccságos asszony örökösen csak parancsolgat, küldözgeti jobbra-balra, lássák, most is gombára fáj a foga, ereggy Róza, szedj gombát, mert a piacon nagyon drága. - Hiába no! Csak egy asszony tud ennyit kelepelni egy szuszra -, válik ellenszenvessé máris Gyurinak, de Misa bának meg épp ellenkezőleg. Ez a menyecske nekem való lesz! — erősödik meg benne a gondolat, amíg vagy egy órát körömködik körülötte egyre inkább belemelegedve. Elég az hozzá, hogy az új után meg is tartották a szerény lagzit. A pap három vasárnap a nagymisén kihirdette őket, nincs-e valakinek ellenvetése az egybekelésüket illetőleg, s 28 karéj, karaj, szelet 29 és