Petrán Lajos: Matyó élet. Matyó sors. Regényes memoár (Miskolc, 2000)

A csizmaüzemben

nálra erősítették, jó vékony vessző volt a folyóparton elég, s horgásztak. A fogott halat hazavitték, megpucolták, a szakácsnők másnap elkészítették. Jó volt ez a csekély változatosság is egyhangú étkezésükben. Jóval később, mikor Gyuri visszagondolt erre az időszakára így vallott: Eletemben nem lustálkodtam annyit, mint akkor, olyan keveset még soha nem dolgoztam napjában, mint akkor. Úri életem volt, meg is híztam rendesen, a nadrágszíjamat két lyukkal kijjebb kellett eresztenem. Minden jó lett volna, csak ne motoszkált volna bennünk örökösen a gondolat, a vágy: Gyerünk haza! Hogy lehetne hazajutni? - Hát az asszony nem hiányzott? kérdezték tőle itthon jó húsz évvel azután. - Az asszony? Néha. De hát ott nem volt asszony! — Hát a két szakácsnő? — Azok? Azok csak délelőtt voltak ott, amikor főztek, ők a konyhában, mi a műhelyben. Dolgoztunk mindnyájan, eszünkbe sem jutott ilyesmi. Még olyat! Két asszony 30-40 embernek? Hát hogy jön az ki? Meg mikor? A tél, 1917 tele új híreket hozott: Győzött a bolsevik forradalom, jó világ lesz a szegények számára, bealkonyul az uraknak, ahogy ott mondták, a burzsujoknak. Ezután már egyre élénkebben fordultak a politikai újsághírekhez, s mivel elég közlékeny volt a felettesük, az orosz tiszt, s szívesen is beszélt velük, kérdezgették, faggatták, s falták az új híreket. Erezték is, mondták is, hogy a háború most már igazábul és hamarosan véget ér, s akkor ők is megszabadulnak. Hogy hogyan, miként jutnak haza, az meg sem fordult a fejükben, s ha valaki azt mondta volna, hogy no, emberek szabadok vagytok, nem vagytok többé foglyok, mehettek, amerre a két szemetek lát, nem fog bántani senki, nyomban elindultak volna gyalog. Nem érzékelték a mérhetetlen, több ezer kilométeres távolságot az otthontól. De ez nem is csoda. Az idáig tartó útból legfeljebb a cél, a várható bánásmód, a végzendő munka érdekelte őket, az idő és a távolság alig-alig. Gyurit például az uráli medvekaland mellett csak egy érdekes dolog fogta meg: Fát vágtak a mozdony és konyha számára. Az orosz őr megállt egy irdatlan vastag szibériai vörösfenyő mellett, amely holmi kriksz-kraksszal volt megjelölve.