Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

BEVEZETÉS Borsod megye mezőgazdaságának egy viszonylag rövid, ám annál mozgalmasabb időszakáról, a földtulajdonlási viszonyok változásának, sőt gyökeres megváltoztatásának menetéről próbáltam áttekinthető képet alkotni ebben a kiadványban A korszak bőséges, olykor mégis hiányérzetet keltő dokumentumanyagának túlnyomó részét a rendelkezések, utasítások, jegyzőkönyvekjelentések, kimutatások alkotják. A különféle szervek, szervezetek, hatóságok hivatalos megnyilvánulásainak tömegével szemben alig található ebből a korszakból olyan irat, amely közvetlenül a szakadatlan átalakulásban élő emberektől származik. A paraszti népesség különböző csoportjainak élethelyzetében előidézett változásokról, ezek megéléséről, a paraszti sors alakulásáról tájékoztató dokumentum elvétve kerül elő. Az akták, az iratok „csak" vonatkoznak rájuk, de elsődlegesen nem róluk szólnak - ők mintha nem nagyon jutottak volna szóhoz ezekben az esztendőkben. Mintha szóhoz sem jutottak volna... A politika, a hatalom (osztály)harci zajában elveszett az egyes emberek hangja. Legföljebb az „egyhangú lelkesedés" lehetősége adatott meg az ideológiai fölényét hangsúlyozó élcsapat szerint „elmaradott", gazdálkodásában, gondolkodásmódjában, életfelfogásában a „múlt hagyományaihoz ragaszkodó", az idők szavának meghallására képtelen, az irányítói szinteken többnyire egyszerűen „mezőgazdasági munkaerőként" számon tartott, a közellátási kötelezettségek teljesítésére ítélt parasztoknak, akiket az agitátorok serege állandó és állandóan fokozandó felvilágosító, meggyőző népneveléssel volt kénytelen ráterelni az „egyedül járható útra". Arra, hogy önként válasszák az idejét múlt egyéni gazdálkodás helyett a nagyüzemi társas gazdálkodást; hogy önként ajánlják fel az államnak megvételre, haszonbérletre, vagy éppen ellenszolgáltatás nélkül ingatlanaikat (a kulákok, illetve az iparban biztos jövedelmet kereső, de kis földjükön családjukkal továbbra is gazdálkodó kétlakiak); az újgazdák önként mondjanak le a földreform során nekik juttatott, korábban még a nagybirtokosoktól elperlendő „ősi jussként" emlegetett kicsiny birtokaikról; a kis- és középparasztok önként adják be a „közösbe" földművelő őseiktől örökölt, általuk is gondosan művelt földjeiket, önként vigyék be „fölösleges" állataikat, vetőmagjukat, gazdasági felszerelésüket, hogy élvezhessék a „pártunk és kormányunk" által a termelőszövetkezeti csoportok számára nyújtott előnyöket, előjogokat, kedvezményeket - még akkor is, ha csak veszteséget sikerül termelniük a kedvezőtlen időjárás, a vetőmag hiánya vagy késői leszállítása, az adott tájegységen korábban sohase termesztett, de a vetéstervben kötelezően előírt növénykultúrák meg nem honosodása, a takarmányozási gondok, a gépállomások által késve vagy rosszul végzett, viszont rendesen megfizettetett munkája miatt. De jócskán volt probléma a tagság, illetve a vezetés munkamoráljával, munkavégzésével kapcsolatban is. A szocialista szövetkezeti eszme terjesztését azonban nem állíthatta meg az aszály, a fagy, a jégverés, az árvíz, de a rosszul végzett munka miatt bekövetkező eredménytelenség sem: a mérleghiánnyal záró csoportok eredményessé tétele érdekében különböző címeken előleget folyósítottak számukra, hogy „legalább a csoporttagok létfenntartásához szükséges minimális termény- és pénzrészesedést oszthassanak szét". Nem ritkán az állam által kiutalt hitelt az állam által kiutalt hitelből törlesztették. A csoportokat nem lehetett cserben hagyni, be kellett bizonyítani a szövetkezetek működését érdeklődéssel figyelő dolgozó parasztság számára, hogy a nagyüzemi gazdálkodás minden tekintetben felülmúlja az egyéniek gazdálkodását. Ehhez képest az egyéniek a gazdálkodás egyes munkafázisait többnyire hamarabb és jobban elvégezték, terméseredményeik a legtöbb csoport eredményeit meghaladták, jövedelemszintjük és életszínvonaluk (a korszak általánosan alacsony szintjén) a jelentősebb terhek ellenére magasabb volt, mint az „önként" szövetkezett csoporttagok többségéé. A propaganda-