Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

Minden tsz-nél hiányzott a Párt vezető szerepe, az irányítás s a közvetlen segítség nyújtás. Nem voltak eléggé szervezettek azok az üzemi Pártszervezetek sem, melyek közvetlenül a tsz támogatására irányultak volna. A feloszlási szándékot nagyban elősegítette az, hogy a gépállomás munkáját nem tudta még 50 %-ban sem a beütemezés szerint, illetve a szerződések szerint végrehajtani. Ez a termelőszövetkezeti csoportoknak úgy a növényápolási, mint az aratási, cséplési munkálatokban igen nagy hátrányát okozta. A termelőszövetkezeti csoportoknál elveszett a bizalom a gépállomással szemben, azért is, mert jövedelmezőségük egy részét mint a múltban is felemésztette, s helyébe nem produkált oly munkát, hogy a tsz igényét a talajmunkák, valamint egyéb más munkák bevonásában kielégítette volna. Továbbá hátráltatta a tsz-eket az is, hogy a rájuk erőszakolt állami tartalék területet megművelésükre adták, holott a tsz nem rendelkezett oly mennyiségű munkaerővel, hogy annak megművelését biztosítani tudta volna. Járásunkat 80 %-ban lehet nevezni ipari járásnak s földterülete sem olyan kedvezően fekszik, hogy a megművelését az agrotechnikai eljárások alkalmazásával biztosítani tudná a magasabb termés hozam elérése céljából. A termelőszövetkezeti csoportoknak viszont a beadási kötelezettségei majdnem meghaladják azt a mennyiséget, melyek az alföldi földek utáni kategóriába vannak besorolva. Másik döntő hiányosság az, hogy a tsz-ek megalakulásakor 10-15 kh-val rendelkező dolgozó parasztok beléptek a termelőszövetkezeti csoportba, viszont munkájukat vagy az iparban vagy más egyéb helyeken fejtették ki, s így ezek családtagjai csak nagy ritkán vettek részt a termelőszövetkezeti csoport munkájában, mely járásunk területén mindenütt észlelhető. Erre vonatkozóan a tagok kérnék azoknak az egyéneknek visszavonását az iparból, akik a tsz-et ottan hagyták. Megállapítást nyert, hogy a reálisan dolgozó tsz tagokra egy tagra igen sok terület jut, melynek megművelését egyáltalán nem tudja saját erejéből biztosítani. Mint pl: Hodoscsépány "Dózsa" tsz-nél 1 tagra 23.3 kh. jut, Uraj "Zója" 24.2 kh., Ózd "Rákóczi" 17.8 kh., Sajónémeti "Petőfi" 17.5 kh. S a többi tsz-eknél is ugyanez a megoszlás a tagokhoz viszonyítva. Járásunk területén lévő termelőszövetkezeti csoportok összetétele a munkaerőben kirívó, mert több mint 65 %-a a dolgozó tagságnak 60 éven felüli s 85 %-ba női munkaerőből áll. S a fiatalság ahol közvetlen megtalálja az iskolában, vagy más kereseti lehetőségek mellett munkahelyét, a legmesszebb menőkig elkerülik a termelőszövetkezeti csoportot. így utánpótlást nem tudunk biztosítani a nagyüzemi mezőgazdaság tovább fejlesztéséhez, valamint a szakkáderek biztosítására sem, mely e nélkül teljesen elkerülhetetlen a szakmai irányítás a tsz-eknél. A tsz valamennyi tagsága, ha a gépállomás megfelelően fejtette volna ki munkáját, lehetne számítani a további megszilárdítás feltételeire. Olyan értelemben, hogy a földterület csökkenése megtörténne, az iparba vándoroltak visszatérnének, s az anyagi jólét biztosítását gyakorlatilag tudnánk járásunk területén alkalmazni, mivel a jövedelmezőség a tsz-nél jóval alacsonyabb színvonalat ér el, mint az iparban dolgozó elvtársaké. Ez be is bizonyosodott, mivel minden községből járnak túlnyomó részt az iparban, s munkájukat kereseti lehetőségük mellett gyakorlatilag is bebizonyítsák. Hogy járásunk területén a nagyüzemi mezőgazdaság fellendüljön, szükséges, hogy felettes szerveink is meggyőződést nyerjenek arról, hogy a fennálló hibákat és hiányosságokat reális segítség nyújtás mellett orvosolni tudjuk. Ózd, 1953. szeptember 9. Kiss József Tsz. szervező. XXIII-337. 62-77/1953.