Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

A megszilárdítás érdekében tett intézkedésekről és annak eredményeiről havonként kétszer jelentést kértünk be, amely jelentést megyei viszonylatban összesítve a Szövetkezeti Főosztály felé is megküldtük. Azonban szükségessé vált, hogy az ily módon beküldött jelentések alapján megyei előadókat osszunk be, akik IV. hó 16-ig minden nyilvántartott gyenge termelőszövetkezetet felülvizsgáljon. A felülvizsgálatunk eredményéről és a megszilárdítás terén idáig elért eredményekről jelentésemet az alábbiak szerint teszem meg. (...) Edelényi járás. Edelény "József A." termelőcsoport 187 kh szántóterülettel rendelkezik az 1952-es évben nagymérvű munkaerőhiány volt összesen a csoportban 8 tag volt nem tudták ellátni azokat a munkálatokat mik a növényápolás terén felmerült a közös állatállomány gondozása nem volt biztosítva ezért a megszilárdítási jegyzőkönyv alapján a járási tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott arra, hogy a nevezett termelőcsoportban fennálló munkaerőhiányokat az ipari munkások feleségének a beszervezésével meg kell oldani és a termelőcsoportban való új tagok beszervezése után a brigádszervezetet ki kell alakítani és az egyénileg felelősség kérdését a legmesszebbmenőleg ki kell szélesíteni. A megszilárdítási terv alapján a nevezett csoportban 14 ipari munkás feleségét szerveztük be, amely beszervezéssel a munkaerő probléma 100 %-osan meg lett oldva. Ennél a csoportnál a munkaszervezetek is ki lettek alakítva a területek a növényápolás időszakára egyénileg fel lettek osztva tehát a megszilárdítási tervnek alapján minden munka végre lett hajtva. Balajt "Petőfi" tsz. Ennél a csoportnál a hiányosság az volt, hogy a termelőcsoport tagjai nem tulajdonították magukénak a termelőcsoport közös tulajdonát ebből adódott az, hogy a termelőcsoportnak 289 szántóterülete van, amelyhez 19 család és 31 tag van biztosítva mégis a növényápolási munkákkal de ugyanígy a betakarítással az 1952-es gazdasági évben el voltak maradva amely következtében a terméseredmény sem volt olyan mint amilyet a jó munkák elvégzésével biztosítani lehetett volna. Ezért egyes tagok a termelőcsoportot ott hagyták és különböző üzemekben mentek el dolgozni. A megszilárdítási terv alapján a nevezett csoportot 6 új taggal felfrissítették a vezetőséget újjáválasztották, a munkaszervezetet kialakították és a területeket egyénileg felosztották, amely munkáknak az eddigi eredménye az, hogy már a tavaszi vetéseknél, valamint a tavaszi talajmunkák előkészítésénél a csoport élenjárt és a jelenlegi taglétszámokkal az 53-as gazdasági évben a növénytermesztésben valamint az állattenyésztésben is megfelelő munkaerő áll rendelkezésben, tehát a csoport megszilárdult. Rakaca "Dolgozó" tsz. Ennél a csoportnál a csoport szétzüllésének az okozója az volt, hogy a termelőcsoport elnöke teljesen felrúgta a szövetkezeti demokráciát nem tudatta a termelőcsoport tagjaival a csoportban folyó munkálatokat nem hívott össze értekezleteket, ezért a csoporton belül a nagyfokú lazaság állt fenn, és ebből adódott az, hogy a csoport elnökének lehetősége nyílt arra, hogy a csoport pénzéből 12.000 Ft-ot saját célra használt fel. A megszilárdítási terv alapján a csoport elnökének az ügyét a járási tanács kivizsgáltatta a kivizsgálás után az elnök ellen a bírósági eljárást is megindította a csoport élére új elnök lett választva de ugyanakkor az intézőbizottság tagjait 80 %-ban újonnan lettek megválasztva. A csoportban a felülvizsgálat során megállapítást nyert az is, hogy hét kulák volt amelyeknek a működése nem kis mértékben elérte céljait sikerült nékik a csoportot vagyis a csoport munkaszervezetét teljesen megbontani a sertések mellett is kulák gondozó volt, amelynek tulajdonítható volt az, hogy a csoportnak 1952 december 1-től 53. február 20-ig 102 drb sertése hullott el.