Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

A MEGTETT ÚT - HELYZETJELENTÉS 1949-BŐL Igazg. VII. 5-i ért.-en beszámolója Ig-ról Tisztelt értekezlet! Kedves Elvtársak! A fölszabadulás után a magyar kommunista párt segítségével a dolgozó nép megszüntette a nagybirtok rendszert és megalkotta a demokratikus földreformot. Még folyt a harc a fasiszta bitangok ellen, de a volt urasági cselédek, nincstelenek, törpe és kisbirtokos parasztok megkapták őssi jussukat. Azé lett a föld, aki verejtékével megműveli. 642.000 földigénylő kapott összesen 3.1/4 millió kat. hold földet. A dolgozó parasztságnak évszázados követelése volt a földreform, de egymagában hasztalan küzdött érte. A küzdelem csak akkor dőlt el a parasztság javára, mikor a szövetséges munkásosztály és a demokrácia vezető ereje a Magyar Kommunista Párt állt a harc élére. Az ipari munkásság nemcsak a földesúri rend megsemmisítésében járt elől, szívvel lélekkel segített a földosztásban és a kiosztott földek megvédésében is. A földreform után parasztságunk dologhoz látott s a reakció minden mesterkedése ellenére bebizonyította, hogy a termeléshez se földesúr, se kasznár, se botos ispán nem kell. Páratlan szorgalommal, küzdve az igaerő és fölszerelés hiányával, évről-évre javította a talajmunkát, növelte a terméseredményeket, noha 3 esztendőn át aszály is sújtotta az országot. A népi demokrácia, az ipari munkásság most sem hagyta magára a dolgozó parasztságot: egyre több mezőgazdasági géppel, szántási vetési hitellel, vetőmaggal, műtrágyával, igásjószággal sietett segítségére jórészt a szépen fejlődő szövetkezeti mozgalom útján. A megye népe már a felszabadulás után kezdte felismerni, hogy a munkásosztály segítsége után a földmívesszövetkezet nyújtja számára a legnagyobb támogatást. A múlt rendszerben az urak a parasztokkal nem törődtek, de a népi demokrácia fokozott mütrágyahasználattal igyekezett megjavítani talajunk minőségét és növelte a terméshozamokát. Mütrágyafogyasztásunk így emelkedett, áron alul adta a műtrágyát, sőt hitelkedvezményben is részesültek. Az aszály eddig gyakran tette tönkre a dolgozó parasztság verejtékes munkájának várható eredményét. Az öntözéssel nemcsak megmenthetjük dolgozó parasztságunkat a váratlanul és kíméletlenül beköszöntő aszályos esztendők aszályaitól, hanem tervszerű öntözéssel terméseredményünket is jelentősen fokozni tudjuk. Az emberi munka csodákat tud alkotni, ha minden erejét az építésre fordítja és megakadályozza, hogy az ellenség romboljon. Az elmúlt 4 esztendő munkája során negyed milliárd forintot fordítottunk öntözési célokra és az új ötéves tervben az eddig öntözhetővé tett ötvenezer kat. holdat 200.000 holdra fogjuk emelni. Emellett az öntözéses gazdálkodás több munkaerőt foglalkoztat: tehát a mezőgazdaságban megszaporodnak a munkalehetőségek. A gépesítés áldást jelent a dolgozó parasztság számára. Megszabadítja a kulákok igauzsorájától, megkönnyíti és meggyorsítja a munkát, olcsóbbá teszi a termelést, növeli a terméshozamokat. A folyamatban lévő terv során eddig több mint 130 gépállomást állítottunk fel. Gépállomásaink új korszerű gépekkel vannak felszerelve. Ezenkívül számos kisgép, eke, borona, szivattyú stb. áll rendelkezésükre. A gép jó barátja, hűséges segítőtársa az embernek, időt, munkát és pénzt takarít meg. A gépesítés emberséges munkához, jóléthez segíti dolgozó parasztságunkat, lehetővé teszi, hogy tanulásra, művelődésre, szórakozásra is jusson idejéből. Minnél több a gép, annál bel-