Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

* * * A miskolci járásbíróságtól. B. 22.860/1952-2. szám. A Népköztársaság Nevében! A miskolci járásbíróság, mint büntetőbíróság Miskolcon 1952. július hó 23. napján tartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő ítéletet: az 1952. július hó 23. napjától előzetes letartóztatásban lévő terheltet, aki 1916. XI. 21. Hemádnémetiben született, ottani lakos, magyar állampolgár, nős, 1 gyermekes, földműves /kulák/ 18 kh saját és 14 kh bérelt földje van, szülei: és , nem jogerősen 6 havi börtönre van ítélve,bünös a közellátás érdekét veszélyeztető bűntettben. A járásbíróság ezért terheltet 10 /tíz/ hónapi börtönre, mint főbüntetésre és 1500 /egyezerötszáz/ Ft pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítéli. A börtönbüntetést megkezdésének napjától kell számítani. A pénzbüntetést a jogerős ítélet közlésétől számított 15 napon belül kell a 108.890. sz. csekkszámlára I. G. H. Miskolc, befizetni, ezt behajthatatlansága esetén 20 /húsz/ Ft-ként egy napi börtönre kell átváltoztatni. Köteles terhelt az eddig felmerült 39 Ft 20 f. és az ezután felmerülő bűnügyi költségeket az államnak megtéríteni. Indokolás: A járásbíróság a terhelt előadása és a tanúk vallomása alapján a következő tényállást állapította meg: Terhelt a hernádnémeti határban lévő 1430 n. öl földjén az őszi árpának a learatását nem a rendeletben előírt sárga érésben kezdte, hanem két nappal később, 1952. július 3-án d. u. 3 órakor, a legnagyobb hőségben, amikor a túlérett árpa jó száraz és könnyen törik. Mivel két nappal később és a nagy hőségben végezte az árpa aratását, így kb. 2 q szemveszteség következett be. Az 1013/1952. M. T. sz. r. előírja, hogy az árpát sárgaérésben kell aratni. Terhelt a fenti rendelkezésnek nem tett eleget, az árpa aratását később kezdte meg, mely által jelentős mennyiségű szemveszteséget okozott. A járásbíróság terhelt bűnösségét a fent említett rendelet értelmében a 8800/1946. M. E. sz. r. 7. §. 2. bek.-ben meghatározott közellátás érdekét veszélyeztető bűntettben állapította meg és a 9. §. 1. bek alapján megbüntette. Terhelt a tárgyalás során nem ismerte be a bűnösségét, azzal védekezett, hogy az árpát 2 nappal előbb megnézte, az aratás előtt, az még nem volt megérve, ha a szemeket megnyomta, az még tejes volt. A bíróság a terhelt védekezését nem fogadta el, mert a tárgyaláson mezőőr vallomása alapján bizonyítást nyert, hogy az árpának az aratását terhelt 2 nappal később kezdte meg és ennek következtében történt meg a szemveszteség. Bizonyítja az is, hogy terheltnek a földjén a vizsgálatoknál a kéve kötések helyén és a kaparékoknál 20-30 letört szárú kalászt talált a rendőrség. Egy n. ölről felszedett kalászokból 3.5 dkg tiszta árpa lett a lemérés alkalmával. A bíróság a terhelt bűnösségét megállapította és bizonyítékként fogadta el a tárgyaláson kihallgatott és tanúk vallomását. Bizonyítja terhelt bűnösségét a tárgyaláson kihallgatott tanú vallomása is, aki a terhelt aratója volt. Mint állandó arató embernek az volt a megállapítása, hogy a szemveszte-