Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

Meg kell engedni, hogy hetenként egy szabadnapot kivegyenek, vagy egy-két órával kevesebbet dolgozzanak, hogy meg tudjanak főzni a család részére. Ugyancsak gondoskodni kell a kisgyermekek elhelyezéséről és minden 500 kt. holdon felüli tszcs-ben napközi otthont kell megszervezni. A nők tartózkodásának főrészt az az oka, hogy mi magunk elhanyagoltuk ezt a kérdést. A zárszámadásnál tszcs-knál mindössze 2 állítottak be a szüléssel kapcsolatos kéthavi munkaegység jóváírást. Ugyancsak elhanyagoltuk az asszonyok vezető pozícióba való beállítását. (...) A munkaerőkérdés megoldása érdekében azokat a csoporttagokat, akik idéglenesen az iparba mentek, a csoport haza kell hogy hívja az üzemekből. (...) Miskolc, 1952. Február 25. Nemes Géza csoportvezető. XXIII-10. * * * J. T. V. B. Mg. oszt. Ózd. Tárgy: termelőcsoportok fejlődéséről kimutatás. Járási Tanács V. B. Elnökhelyettesének Ózd. Az ózdi járás területén 1951 januárjában 3 tszcs volt. Pártunk II. kongresszusának tiszteletére a járás területén 6 tszcs alakult. 4 III. típusú és 2 I. típusú. így összesen lett 7 ül. típusú, 2 I. típusú. A meglévő csoportoknak a családok száma: 182, tagok száma: 224. Összes földterületük volt: 1740 kh. A tszcs-ok általában munkaerőhiánnyal küzdöttek. Már a tavaszi munkálatoknál is lemaradás volt a gépi erő hiány miatt. Ugyanis a tszcs-ok tagjai általában nincstelen parasztokból tevődtek össze. Akik bérelt földet dolgoztak, illetve feles földet, de saját igaerő jószáguk nem volt. így gépierő segítségére szorultak. A járásunk területén gépállomás nincs. A legközelebbi gépállomás a putnoki, mely az ózdi járás területére 6 munkaerőgépet tudott biztosítani. Itt azonban a gépierő nem sok segítséget nyújtott, mert a megfelelő munkát a gépek rossz kijavítása következtében határidőben nem tudták befejezni. Amennyiben a tszcs-ok igavonó jószággal nem rendelkeztek, hogy a munka folyamata meg ne álljon, a tszcs-ok azonnali intézkedéssel azonnali igavonó jószág felvásárlását eszközöltük ki, melynek segítségével a tavaszi munkák határidőtől kevésbe késve be lettek fejezve. A növényápolási munkák a gyakori esőzések miatt lemaradtak. Ezt azonban a jó idő beálltával munkabrigádok segítségével elvégeztük. Hiányos volt azonban az, hogy a tszcs-okban a brigád szervezet s a munkacsapatok nem a megadott szempontok szerint működtek és a versenymunka vállalást is csak papíron tartották meg. Hátrányos volt a munka menetében az is, hogy nem a tervek szerint dolgoztak. Többszöri felvilágosító munkánk eredménye után sem tudtuk a rendes tervmunkát végrehajtatni a tszcs-okban. Hiba volt az, hogy az előző években a tszcs tagjai sem politikai, sem szakmai oktatásban nem részesültek. Ennél fogva a tszcs tagjai sokszor személyi ellentétek miatt a munkák menetét hátráltatták. Az aratási munka idején is a munkaerőhiány miatt brigádokat kellett szervezni, mert a meglévő tszcs-ok családtagjai nagy részben bánya és gyári munkások és így a családtagok bevonását a munkacsúcsok idején eszközölni nem tudtuk. Tehát ezért újból csak brigádokat kellett szervezni a gyár és a bánya te-