Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

A Szalonna községben lakó 46 éves vádlott, özvegy, férje földműves volt, ő maga is földműveléssel foglalkozik, 3 gyermek anyja, gyermekei közül már csak egy él a háztartásában, 17 hold földje és egy háza van 26.000 Ft értékben, büntetve még nem volt. 1951. évi július hó 17. napján a vádlott a learatott árpájának kévékbe kötésére még tavalyról maradt rozsszalmát vitt ki magával a mezőre. A kivitt rozsszalma kevésnek bizonyult, a vádlott viszont nem akarta az időt tölteni, hogy a 2-3 kilométer távolságra lévő lakására tavalyi rozsszalmáért hazamenjen, ezért a szomszédos rozsföldjére ment át, onnan elhozott 5-6 kéve rozsot, azt a magával vitt és a földre leterített ú. n. batyuruhán bottal kicsépelte és a kicsépelt kévéknek a szalmáját a még bekötetlen árpájának kévébe kötésére használta fel. Az 5-6 kévéből kicsépelt rozsszem kb. 8 kgr volt. A dolgozó nép jövő évi kenyerének és az egyéb terményszükségleteknek a biztosítása céljából az élelmezésügyi miniszter a 252.800/1951. /VI. 10./ Élm. M. szám alatt rendeletet adott ki az 1951. évi cséplés szabályozása tárgyában. A rendelet által felállított szabályok azt a célt szolgálják, hogy az egész ország gabonatermése a cséplés alkalmával számba vétessék, ugyanis az ország egész gabonatermésének az ismeretében lehet a gabonával is tervszerű gazdálkodást folytatni. E cél érdekében tartalmazza a rendelet azt az általános szabályt, hogy gabonát csépelni csak cséplőgéppel szabad és 20. §-ában a kézierővel való cséplést, mint kivételes cséplést, a községi, vagy városi végrehajtóbizottságnak, az így csépelni akaró gabonaalapjára vezetett engedélyhez kötötte, s egyben kimondotta, hogy ilyen esetben is a kicsépelt gabonát a cséplési eredménylapra és a termelő gabonalapjára rá kell vezetni. A vádlottnak a kézicséplésre a helyi tanács végrehajtóbizottságától engedélye nem volt. Az engedély nélküli kézicséplés az előadottak szerint a terméseredmény számbavételéhez fűződő fontos gazdasági érdeket sérti, tehát a társadalomra veszélyes. A vádlott a tényállás szerinti engedély nélküli kézicséplésével azonban nemcsak a társadalomra veszélyes, de egyúttal büntetendő cselekményt is követett el. Vádlottnak ugyanis a cselekménye, mint a közellátás céljára zár alá vett terménykészletnek a közellátástól való elvonása a 8.800/1946. M. E. számú rendelet 7. §-ának 4. pontja által meghatározott és - tekintve, hogy à vádlott a cselekményt kb. 8 kgr szemet tartalmazó 5-6 rozskéve, tehát elenyészően csekély mennyiségű terménymennyiség tekintetében követte el - az ugyanazon rendelet 10. §-ának 1. bekezdése szerint minősülő közellátás érdekét veszélyeztető bűntettnek a tényelemeit foglalja magában. Minthogy a vádlott a vád tárgyául megjelölt bűncselekményben való bűnösségét beismerte és beismerését a tárgyalás egyéb adatai is megerősítették, s minthogy az ítélet ellen az arra jogosítottak egyike sem jelentett be perorvoslatot, tárgyalási jegyzőkönyv felvétele és az ítélet részletes indokolása a Te. 113. §-ának 1. bekezdése alapján mellőztetett. Edelény, 1951. évi szeptember hó 5. napján. (olvashatatlan aláírás) jb. elnök, tanácsvezető. népi ülnök. népi ülnök. Végzés: Ez az ítélet jogerős és végrehajtható. K. m. f. (olvashatatlan aláírás) jb. elnök, tanácsvezető. XXV-52. B. 20890/1951.