Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

q-át is. Az 5 éves tervünk egyik fő feladata az eddig elmaradt mezőgazdaságunk teljes felszámolása. A terv mezőgazdaságunknak fejlesztését célzó nagyarányú beruházások folyamán, Népköztársasági kormányunk az 1950 és 51 évben 280 újabb gépállomást, több (mint) 7300 új traktort, 350 új arató-cséplő gépet és több ezer egész korszerű mezőgazdasági gépeket juttat mezőgazdaságunk dolgozói számára. A fenti beruházások lehetővé teszik, hogy növénytermelésünk 2 éves tervében az 1951 év végére az állami gazdaságokban 35 %-ék, Termelőszövetkezeti csoportokban 25 %-ék, egyéni dolgozó parasztoknál 10 %-al emeljék fel az 1949 évi átlagtermést. Népköztársaságunk kormányunk nagymértékben hozzájárult a műtrágya, növényvédőszerek gyártása, vetőmagvak nemesítésének elszaporítása, öntözés, talajjavítás fontosságának kifejlesztésére. A mezőgazdasági dolgozók szaktudásának emelését szakoktatási intézményeinek megteremtésével az eddiginél soha nem látott módon lehetővé tette. A szaktudás fejlesztésének minnél szélesebbkörű kibővítése lehetővé teszi a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazását. A trágyakezelés, trágyahasználat megjavítása, növényvédelem fejlesztése, a vetésforgók bevezetése stb. mind hozzájárulnak növénytermelésünk fejlesztéséhez a nagyobb terméseredmények eléréséhez, ezzel párhuzamosan életszínvonalunk emeléséhez. Továbbá ismerteti az előadó az állami gazdaságok, Termelőszövetkezeti csoportok, az egyéni dolgozók, kis és középparasztok termelési módszereit. 1950 őszétől kezdve vetésre csak szelektorral tisztított vetőmagot lehet használni. A búza és az őszi vetőmagot vetés előtt feltétlen meg kell csávázni. A vetés határideje minden növényféleségnél határidőben állapíttatott meg, melynek részletezése úgy az állami gazdaságok, Termelőszövetkezeti csoportok, valamint a gépállomásoknál meglévő a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának a növénytermelés fejlesztéséről hozott határozata című füzetekben megtalálhatók. Ezen módszerek helyes alkalmazása esetén, melynek a szorgalmas munka az alapja, nem felejtkezett meg Népköztársasági kormányunk úgy az állami gazdaságok, Tszcs, gépállomások, mezőgazdasági tudomány és mezőgazdasági igazgatás dolgozóinak a jutalmazásáról. A jutalmazások feltételei és azok eredményeinek megállapítási rendje ugyancsak az előbb említett füzetben részletezve vannak. Továbbá ismerteti az előadó a Minisztertanács azon határozatát, melyben felkéri a tömegszervezeteket, a DÉFOSZ-t, az MNDSZ-t, Szövoszt, Földmívesszövetkezeteket és az Eposzt, hogy felvilágosító munkájukkal a termelési verseny fokozott kibővítését tűzzék ki célul. Gondoskodjanak arról, hogy a falusi dolgozók megismerjék a Szovjetunió dolgozóinak, a kolhoszok, gépállomások, szovhoszok sztahánovistáinak tapasztalatait és segítsék elő felvilágosító munkájukkal ezen tapasztalatoknak a felhasználását. (...) Több tárgy nem lévén az elnök az ülést berekeszti. Kelt Mezőkövesden 1950 március 10-én. Sereg József s. k. Hitelesítő. elnök. Gulyás Erzsébet XXIV-205. * * * Jegyzőkönyv készült 1950. március 11-én a Mezőgazdasági Igazgatóság Termelőszövetkezeti osztályán osztályértekezlet alkalmával. Jelen vannak: Ficzere Gyula oszt. vez., Hornyák József, Antal Simon, Pogány János tszcs előadók, Gecse Gyula takarmányfelelős. Ficzere Gyula: Elvtársak! Kiértékeljük az utolsó osztályértekezlet óta elvégzett munkánkat, megtárgyaljuk a jövő heti munkánkat és az egyesített nagy megyére összeállítjuk az ütemtervet, mert e hét folyamán átvettük Abaúj és Zemplén vármegyét is.