Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

II. fejezet - A Nagyatádi-földreform

daságot vezetni nem tudták s mig ők a birtokot olcsó áron adták el, Bottlik István és felesége az 1920. évben oly magas vételáron adták azt tovább, hogy nagy vagyoni előnyhöz jutottak. Ez alapon azt kérték, hogy az adásvétel tárgyául szolgált ingatlant juttassa vissza nekik a biróság, esetleg a vevőknek jutott vagyoni előnyt ossza meg közöttük. Utóbb a tárgyalás folyamán előbbi kérelmüktől elállottak, utóbbi kérelmüket ellenben kifejezetten nem ejtették el, miért is azt érdemlegesen kellett elbirálni. Az 1920:XXXVI. t. c. 91 §-a és az 1924:VII. t. c. 24 §-a szerint a vagyoni előny megosztásának feltételei 1/ a kérelemnek az utóbbi törvény életbeléptetésétől számitott egy éven belül való benyújtása /amennyiben ez már korábban meg nem történt volna/; 21 az eladott kis, közép, vagy nagybirtoknak az állam által a T. 28 §-a alapján való megválthatása; 3/ az eladás akár hadiszolgálata miatt, akár háborús viszonyokból származó más követelmények, vagy az azokból származott nehéz gazdasági és feszült pénzügyi helyzet kényszere alatt történt; végül 4/ a háborús szerző indokolatlan nagy vagyoni előnyhöz jutna és a méltányosság a megosztást indokolja. Mandula Mór és felesége kérelmüket még az 1922. év folyamán terjesztették elő, a kérelem tehát kellő időben nyújtatott be. Az sem lehet kétséges, hogy az eladás tárgyául szolgált birtok a T. 28 §. első bekezdése alapján az állam által megváltás utján megszerezhető volt. Ellenben a tárgyalás adataiból nyilvánvaló az is, hogy a 3 és 4 pontok alatt felsorolt feltételek nem forognak fenn. Az eladó felek fiai, a legfiatalabbat kivéve, aki még felsőkereskedelmi iskolai tanuló, a tárgyalás adatai szerint a háború alatt katonai szolgálatot telj esitettek ugyan, de egyikük sem foglalkozott gazdálkodással, valamennyi hivatásos kereskedő, ezzel egyezőleg a birtok kezelésében részt nem is vettek, abban Mandula Mór egy ispán alkalmazása mellett házilag maga gazdálkodott. Az a vitatott ok tehát, hogy az ingatlan volt tulajdonosai a birtokot fiaiknak hadba vonulása folytán kényszerültek eladni, fenn nem forog. Egyéb, a háborúval összefüggésbe hozható okot pedig folyamodók maguk sem hoztak fel. De a tárgyalás adatai szerint egyenesen cáfolatot nyert folyamodóknak az az állitása is, hogy mig ők a birtokot olcsó áron adták el, a vevő felek a birtokot nagy haszonnal adták tovább. Az a körülmény, hogy folyamodók a birtokot aránylag olcsó áron adták el, az 1924:VII. t. c. 24 §-ának az alaptörvény 91 §-ának idevonatkozó részét módositó rendelkezése folytán közömbös, de a tárgyalás folyamán meghallgatott szakértő véleménye és a tárgyalás egyéb adatai szerint különben is folyamodók a birtokért megfelelő, tisztességes árat kaptak. Ellenben a tárgyaló birónak indokolt és a biróság által is helyesnek elfogadott kifejtése szerint a vevő felekre a vételből nemcsak anyagi előny nem származott, de abból őket egyenesen veszteség érte. Amig ugyanis a birtokért az átvállalt teherrel együtt 317.677 ar. K. 38 ar. fillért fizettek, a birtok tovább adásakor azért csak 132.154 ar. K. 53 ar. fillért kaptak, tehát a 185.523 ar. korona 38 ar. fillérre tehető veszteség érte őket. De amig a birtok az ő tulajdonuk volt, ez alatt az idő alatt sem hozott hasznot nekik ez, hanem veszteséget, amit vörös uralom és a rossz termés okozott. Ily körülmények között folyamodók kérelme teljesen alaptalan lévén, őket azzal elutasítani, s ennek folyományaként az okozott eljárási költségben marasztalni kellett. De el kellett utasitani a folyamodók ellenfeleit is azzal a kérelmükkel, hogy folyamodók az ügyvédjük és szakértőjük költségében marasztaltassanak, mert az alaptörvény végrehajtása tárgyában kiadott 60.000/1921. F. M. sz. rendelet 192 §-a szerint a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló törvény alapján folyó eljárásokban mindegyik fél a saját jogainak és érdekeinek védelmével járó költségeket maga viseli. Budapest, 1928. évi június hó 13-án. Dr. Ebergényi Sándor tanácsvezető helyett: P. H. Dr. Börcsök másodelnök.