Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)
II. fejezet - A Nagyatádi-földreform
(...) Ezzel az intézkedéssel a Kisfaludy Aladár Tiszaföldvár Martfű pusztán (Jász Nagykun Szolnok vármegye) lakó kérvényezőnek az O.F.B.-hoz 36225/1930. O.F.B, szám alatt e középbirtokhoz való juttatás iránt - valamint dr. vitéz Lázár János községi orvos kismarjai (Bihar vármegye) lakosnak eljáró birónál előterjesztett kérelme tárgytalanná vált, miért is Kisfaludy Aladár részére benyújtott iratait visszaadja. (...) Miskolc, 1931. január 10-én Densz Sándor s. k. kir. Ítélőtáblai biró P. H. DÉDES ad 550/1928 J EGYZŐKÖN YV. Készült Dédesen 1928 április hó 23-án a körjegyzői irodában a 37045/1924 illetve a 1870/1927 sz. O.F.B, jogerős Ítéletekben házhelyhez juttatott egyének képviselőinek az irányban folytatott tárgyalásairól, hogy valyon a juttatott házhelyeket most vagy a f. év őszén óhajtják e birtokba venni. Jelen vannak: Vigh Gyula körjegyző, Balogi Gyula közs. biró, gróf Serényi István képviseletében Konszky András urad. kasznár, Szaniszló Mihály András, ifj. Szaniszló Bénus József, Lezák Lajos, és Szaniszló Mihály László mint megváltást szenvedők illetve csereterület adására kötelezettek, továbbá a házhelyekhez juttatottak képviseletében és nevében Juhász Ferenc, Sütő Sándor, Stuc János, özv. Balogi Lajosné, Sáfrány Pál, Balogi Bálint, Lezák Lajos és özv. Balogi Sándorné valamennyien dédesi lakosok. (...) Megállapíttatik, hogy a községi elöljáróság a f. hó 19-én dobszó utján az összes házhelyhez juttatottakat, valamint a megváltást szenvedőket és a csereterület adására kötelezetteket a községházához értekezletre meghívta, hogy őket a házhelyrendezés minden fázisáról részletesen és kimeritően tájékoztassa s a birtokba vétel időpontjáról ezek alapján határozatukat kikérje. Az értekezlet határozata alapján véleményüknek nyilvánítása a mai napban állapíttatott meg s ennek folyományaként egyöntetű kívánság illetve határozatkép előadják, hogy a hivatkozott O.F.B. Ítéletekben biztosított jogaiknak teljes épségben tartása mellett a házhelyrendezés foganatosítását illetve birtokba adását a f. évi szeptember hó 10-15-ike közötti időre kívánják és kérik elhalasztani, még pedig azon indokolással, hogy a házhelyhez juttatottak legnagyobb része a tavaszi időben szokásos nélkülözések és pénztelenség között él, legnagyobb részük a házhelyek megállapitott árának 1/4 részét - 120 P. és kamatait befizetni képtelenek, a házhelyhez juttatottak nagy része a f. hó 28.-án mezőgazdasági summásmunkára 6 hónap tartamára elutazik, az építkezéshez való hozzá nem készülés miatt a f. tavasszal az építkezésbe bele nem foghatnak sőt a juttatandó házhelyeket már most más mezőgazdasági vagy kerti mivelés alá sem tudják vonni. Az elhalasztani kért időpontban azonban mivel már a birtokba adás ténye és ideje is bizonyossá vált, a nyár folyamán az aratás és cséplés befejezése után mindenki fizetőképes lesz, a tél folyamán pedig az 1929 év tavaszán való esetleges építkezéshez a juttatottak hozzá is tudnak készülni. A kenderföld tulajdonosok földjeiket a folyó évben még kenderrel is be tudják vetni, mivel annak vetési ideje kb. május 8-10-e között van s ezen termelési ág itt szinte nélkülözhetetlen és nagyon sok egyénnek ad a tél folyamán hasznos foglalkozást és keresetet. A kenderföldért adandó csereterületek pedig valamint a helybeli kisgazdáktól igénybe vett belsőségek is már vagy őszi vetéssel vagy kapás növényekkel be vannak veteményezve, a grófi csereterület pedig valamennyi őszi búzával s igy a mostani házhely kihasitási és birtokba adási eljárás a kártérítéseket illetőleg csak felesleges költségeket és izgalmakat idézne elő, s amelyeknek valószínűleg a juttatottak adnák meg az árát.
