Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

III. fejezet - Az 1945-ös földreform

A mezöcsáti járás hatalmas lépésekkel halad előre. A földigénylő bizottságok már mindenütt megalakultak, és most már a következő községekben kapott földet a parasztság: Mezöcsát, Ároktő, Ernőd, Hejőpapi, Hejőszalonta, Hejőkeresztúr, Szakáld, Nagycsécs, Muhi, Sajószöged, Nemesbikk, Hejőbába, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszapalkonya, Tiszaeszlár (Tiszaoszlár), Tiszaszederkény, Tiszagyulaháza, Sajóörös, Tiszatarján, Hejőkürt. Ezek a községek eddig összesen 8820 kat. hold földet kaptak. A földosztás még folyamatban van, ez csak az első napok eredménye. Ez a rövid hír a magyar nemzet legjelentősebb történelmi pillanatáról számol be. A föld nélküli és a törpebirtokos pa­rasztság a mai napoktól kezdve felszabadult, és teljesen új életet kezdhet. Nem szolgája, hanem ura a magyar rögnek, ame­lyen ezer éven keresztül csak a birtokosok részére dolgozott. Nógrádi Sándor nemzetgyűlési képviselő beutazta a mezőcsáti, mezőkövesdi és mezőkeresztesi járások területét, és most visszatérve elmondotta munkatársunknak, hogyan történik a földosztás.. - Mezőcsátot említem először - mondja Nógrádi --. mert az a követendő példa. Tegnapelőtt 120 holdat műveltek meg a földhöz jutott parasztok, tegnap 280-at, ma pedig 620-at. Ezzel a hihetetlen munkateljesítménnyel bebizonyították, hogy nem volt igaza annak a sok aggodalmaskodó, lélekben reakciós alaknak, akik nagyon féltették a földet a paraszttól, mondván, hogy nagy termelési zavarok keletkeznek, mert a paraszt csak a maga kis földjét akarja megművelni, de a közösséggel nem törődik. A paraszt igenis törődik nemcsak magával, hanem a másikkal is. Amíg az egyiknek zsinórral mérik a földjét, a másik segít neki igájával, családjával. Kevés az iga, kölcsönadják egymásnak teheneiket is. A legnagyobb lelkesedéssel arra töre­kednek, hogy egyetlen hold se maradjon megműveletlenül. Mindenütt azt tapasztaltam, hogy szem előtt tartják a közösség érdekeit is. Vatta községben felosztották az 1200 holdas Pongrácz-birtokot, amelynek tulajdonosa a németekkel elmenekült. Fel­osztásra kerül itt a 900 holdas Melczer-birtok és a miskolci evangélikus egyház birtoka. Mezőkeresztesen Darvas Iván 450, Bottlik 600, az egri káptalan 500, a Lengyel-tanya 400, Kubik Béláné 900 holdját osztják fel a törvényes határokon belül. Ernődön a gróf Erdödy-féle 2700 hold szántót és 70 hold szőlőt osztják fel a törvény szerint teljes egészében. Mezőnyárádon az özv. Dadányiné- és a Majtényi-birtokok kerülnek felosztásra, Mezőkövesden csak 480 hold fel­osztandó föld van. Ez távolról sem elégíti ki a földszegény matyó lakosság igényeit. Ezért a földmüvelésügyi miniszterhez fordulnak, hogy az egri káptalan Poroszló melletti birtokát bocsássák rendelkezésükre. De már kiosztottak 80 családnak fejenként 400 négyszögöles háztelket. A mezőkövesdi járásban április 8-ig befejezik a földosztást. Kívülálló ember szinte el sem tudja képzelni, milyen határtalan a lelkesedés. A parasztoknak nem állnak mérnökök rendelkezésükre, így hát úgy segítenek magukon, ahogy tudnak: 400-500 méter hosszú zsinórokkal mérik a földet, és ebben a mesterségben csodálatosan ügyesek. Nem kell ezeknek teodolit, leverik a karókat, kilépik a távolságot, és nyílegyenesen meghúzzák a határokat. Egyszerű betűkkel ráírják nevüket a táblácskákra, de nem állnak meg gyönyörködni felette, hanem máris munkába fognak. Akinek nem jut aznapra iga, ásóval fog neki, sokszor családjával együtt egész éjszakán át dolgozik. Felsőábrány községben érdekes jelenetnek voltam tanúja. A földigénylő bizottság körében álltam, hozzám furakodik egy 55 év körüli, katonasapkás, zubbonyos férfi, és megkérdezi: - Igényelhetek-e én földet ? - Hát hogyne igényelhetnél - vágja rá egy emberként az egész bizottság. Erdekeit ez az egyöntetűség, és faggatni kezdtem emberemet. A következők derültek ki: a németek ideje alatt kiszedte az aknát a vasúti töltés alól, hogy a fasiszták ne tudják felrobbantani, fegyvereket szerzett a németek ellen. Amikor megala­kult a nemzeti hadsereg, 55 éves fejjel elsőnek jelentkezett a községből. Foglalkozása napszámos, az egész falu szereti, és a földigénylő bizottság kijelentette, hogy a legjobb földet neki fogják juttatni. Csak 6 holdat kért. de többet is adtak volna neki szívesen. Mezőkeresztesen végignéztem, ahogyan egy kis szobába összezsúfolva a parasztok nevüket diktálták a bizottságnak, mely kiosztotta részükre a díszesen kiállított birtoklevelet. „írás beszél" - mondták többen mosolyogva. Dél-Borsodban 300-nál több lovat osztott ki a parasztok között a Vörös Hadsereg, de remény van arra, hogy még sokkal többet fognak kapni. A hadsereg munkaerő-igénylését a minimálisra szállította le. Ebben az esetben is lovat vagy ökröt bocsátanak rendelkezésükre. Most fognak néhány száz pár ökröt is kapni kölcsönbe az oroszoktól. Az üzemanyag tárolására, amelyet szintén a Szovjetunió bocsát a parasztság rendelkezésére, már megtörténtek az előkészületek. Hatalmas tempóban folyik a földreform végrehajtása. Megjelent az Ideiglenes Kormány rendelete, és a fiatal magyar demokrácia megmutatta, hogy nem huzavona-hivatal, hanem a magyar nép kormánya, amely gyorsan akar és tud határozni. Szabad Magyarország, 1945. március 30. (Dr. Fodor László: Sorsfordítás. Budapest, Népszava. 1985.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom