Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)
I. fejezet - Úrbérrendezés
Ezen mellékelt okmányok alapján tehát tisztelettel kérem hogy az említett Császtai 34* sz. a. telekj. könyvben A + 3. r. sz. és 105. h. r. sz. alatti dézmás szöllő és szilvásra nézve, Pervan Ignácz és neje Stenczinger Jozefa birtokosokat,- kiknek birtoklási joguk a' ki becslés folytán elenyészett, tulajdon joguk pedig ezen ingatlanhoz soha sem vólt , mert csak mint birtokosok jegyeztettek be - azon telekjegyzőkönyvből kitörültetni, vagy ha ez még jelenleg - alperesek felebbezése folytán lehető nem lenne - legalább fentebbi birtoklásra vonatkozó nyilván könyvi joguk kitörlését, egyszersmind az én osztatlan 's kizárólagos tulajdoni jogommal, a' birtoklási jogot is fentebbi ingatlanokra nézve, részemre előjegyeztetni méltóztassék. Kelt Császtán Martius hó 3- 868. Lónyay László föld tulajdonos Császtai lakos és birtokos Lónyay László úrnak Pervan Ignácz 's Stenczinger Jozefa Edelényi lakosok ellen a' Császtai 34. sz. T.J. könyvbe vezetett dézmás szöllő birtokábóli kibecslésöket kérő folyamodványa alapján. ítéltetett. A' Császta pusztai 34. sz. T. J. könyvben 3 sorszám 105 helyrajzi sz. a. bevezetett majorsági birtokhoz tartozó dézmás szőllö birtokából Edelényi lakos Pervan Ignácz és neje Stenczinger Jozefa asszony ítéletileg kibecsültetnek, kimondatnak 10 o/é ft 8 xr kőlcségekben elmarasztaltatván útasitatnak ezen 34 számú Telekjegyzőkönyvi ingatlannak a' tulajdonos Lónyay László birtokába azonnali átengedésére, valamint felperes Lónyay László úr a' kibecsűlt szőllö becsértékének 148 o/é ft 40 xr alperesek kezeihezi 8 nap alatti befizetésére köteleztetik. Mert a' birói illetőség és az eljárásnak közigazgatási ügy úton leendő elintézése ellen a' tárgyaláson megjelent 10 rendű alperes Pervan Ignácz által kifogás sem tétetett, de az 1625 évi 58 lk törvény czikk 2 lk és 4 lk pontjai szerint is az illy dézmás szőllők ki becslése szolgabíró 's esküdt által eszközlendőknek mondatván ki, a' birói illetőség meg állapittatik. Mert az 1825 1 évi Február hó 25 én Csanádi contra Lónyay támasztott illy kibecslési perben döntvényileg mondatott ki, hogy a' tulajdonosnak az általa szőllö mivelés alá kiadott földekre, ha azok az ő kárával miveltetnek, joga van a' kibecsűltetéshez. Az 1853 márczius 2~ úrbéri nyílt parancs 17 §— pedig a' dézmás szöllöre eddig hivatkozott kötelezettségeket életbe hagyta, és a' Nagy Méltóságú M. Kir. Igazságügy Ministerium által legújjabban folyó 1867 lk évi Septemb 20— Nógrád megyéhez intézett leirat /: a' bordézma tekintetében eddig felállott rendszabályokat, mig a' törvény hozás útján végleges határozás nem hozatik, szigorúan megtartandónak mondja ki :/, de itt a' tulajdonos jogelőde által a' majorsági földeknek szöllő mivelés alá történt kiosztása alkalmával kötött •/• alatti eredeti szerződésben világosan ki is köttetett, hogy a' rossz szöllős gazdák szöllöje ki fog becsültetni, már pedig úgy a' tanú vallomási mint á birói szemle, és becslésről felvett jegyzőkönyvek tanúsága szerintjelen kérdéses dézmás szöllő a' legrosszabb karban tartottnak és a' tulajdonos nagy kárával miveltnek találtatván, mind ezen előadott okoknál fogva a' kibecslést itéletileg kimondani 's vesztes feleket a' költségek megtérítésében elmarasztalni kellett, valamint felperes is a' becs érték meg térítéshez vólt utasítandó. Kelt Császtán 1867. November 28~ Főszolgabiró: Vatthay Bertalan Balogh János r. Esküdt
