Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

III. fejezet - Az 1945-ös földreform

Kérelmem indokai: Hat gyermekes vaskőbányász vagyok. Nyolcadmagammal nem tudtam soha annyit keresni, hogy családomat eltarthassam. Éppen azért földmíveléssel is foglalkoztam. Ifjú koromban mint gazdasági cseléd szolgáltam 1914.-től 1926. évig különböző gazdaságokban. Majd mint bányász, minden nyáron részes aratóként dolgoztam a község gazdáinál, nevezetesen: Szarka István, Bukócki István, Tóth Mátyás, Holló János, Kovács Pál, Kovács János és Rákos Sándorné gazdálkodóknál. De a részaratásokon kívül állandóan volt bérelt földem, így a legutóbbi időben is a községtől 2 holdat, az egyházi földekből 3 holdat bérelek a saját 900 -öl földem mellett. Fentiekből látható, hogy a föld művelése nem új előttem, mert egész életemben ezzel foglalkoztam, a bérbeadók megelégedésére. Nagyszámú családom megakadályozott abban, hogy földhöz juthassak, ami mindig vágyam volt. A bányából lassan kiöregedem s ha földem nem lesz, családom nyomornak lesz kitéve. Mindig vágyam volt, hogy földet szerezhessek magamnak és saját gazdaságomon érvényesíthessem tudásomat. Kérem a Nagytekintetü Földrendező Bizottságot, vegye figyelembe fentiekben előadottakat és igazságos mérlegeléssel juttasson földet annak, aki bányász ugyan, de a földmívelés volt állandó és fó kereseti forrása. Teljes tisztelettel: Felsőtelekes, 1945. december hó 10-én. Barnócki István Magyar Kommunista Párt Körzeti Titkára Szendrő.Tárgy: Községi Földigénylő Bizottságok munkájának szabotálásaBorsodvármegyei Földbirtokrendező Tanácsnak Miskolc Kérek sürgős értesítést, hogy a felsőtelekesi Községi Földigénylő Bizottság által 1945 évben földhözjuttatott egyének, akik már birtoklevelet is kaptak, jogosak-e a földhöz? A földosztást végző Községi Földigénylő Bizottságot a Független Kisgazdapárt tagja erőszakkal lemondatták és magukhoz ragadták a vezetést. Az uj Községi Földigénylö Bizottságban vagyonos egyének is vannak, akik a rendelet értelmében nem is földigénylők. Ez a bizottság most ujjonan akar földet osztani és a tervezetük szerint azokat a bányamunkásokat, akiknek adtak egy-egy hold földet kerti földnek, azokat ki akarják teljesen zárni a földigénylők közül. Azzal okolják, hogy azok keresnek eleget a bányába nincs szükségük földre. A felsőtelekesi bányamunkások egy részének van 1-2 hold földje, igy látják a nincstelenek, hogy mennyivel könnyebb annak a sorsa, aki legalább egy hold földdel rendelkezik. Nagy szüksége van minden vagyontalan bányamunkásnak legalább egy hold kerti földre, ahol a konyhakerti veteményeken kivül egy kis burgonyát is termelhessen magának. Az első Községi Földigénylő Bizottság ezt figyelembe vette, a mostani uj Községi Földigénylő Bizottság az első szociális határozatát egyszerűen felrúgta és más földosztást tervez azzal, hogy a bányászoknak nem ad földet. Itt a tavasz, megkezdődik a veteményezés, de nincs hová vetni. Sürgős intézkedést kérek, kié a föld? Ki jogos az ültetéshez? Felsőtelekes, 1946. március 11. Csobod Ferenc körzeti titkár.—