Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

III. fejezet - Az 1945-ös földreform

adott és l/2/b/1945. számú határozatával utasította a Földosztó Bizottságot, hogy a téli gazdasági iskola részére a város tulajdonában volt Sajón tuli dűlőben jelöljön ki 50 kh. területet. Borsodvármegye Földbirtokrendező Tanácsának 1/2/b/l 945. számú határozata ellen fellebbezéssel élek s tisztelettel kérem az Országos Földbirtokrendező Tanácsot, hogy a Miskolci Földigénylő Bizottság határozatát jóváhagyni szíveskedjék. Indokolás. A Megyei Tanács határozatának indokolása szerint Miskolc városának kertészeti célokra van szüksége az iskolának juttatott területekre. Az indokolás nem helytálló, mert a város hosszú éveken keresztül bérbeadás utján hasznosította ezen területeket s csak most határozta el magát kertészet létesítésére, illetve a meglévő bővítésére, amikor ezzel a terület mentesithető lenne a kiosztás alól s elvonható a Földreform törvény által meghatározott rendeltetéstől. Most sem konyhakertészetet kivan létesíteni, ami a közellátás szempontjából közérdekű lenne, hanem faiskolát, amely a város birtokában visszamaradó egyéb területeken is megvalósítható. Miskolc thj. város adóhivatala 1945. április 5.-én kelt kimutatása szerint a város tulajdonában 1478 kh. 1333 n. öl földterület van s ebből 814 kh. 547 n. öl áll mezőgazdasági müvelés alatt. Ebből a területből, minden valószínűség szerint kiszakítható az a terület, melyre a városnak kertészeti, közelebbről faiskolai célokra szüksége lenne. A juttatott területek viszont olyan adottságokkal rendelkeznek a gazdasági iskola részére, melyek a város tulajdonában volt egyéb földterületeken nem adódnak. Nem helytálló az indokolás másrészt azért sem, mert a város megbizottaival Bistey László a gazdasági ügyosztály vezetőjével és Demmel Nándor főintézővel lefolytatott megbeszélések alkalmával, emiitettek 20 kh. területben jelölték meg a kertészet, illetőleg faiskola céljaira szükséges területet. Az indoklás szerint a juttatott területek körülveszik a 11.444/8 hrsz. ingatlant, melyen a volt légvédelmi laktanya épületei állanak s ezen teriilet megszerzése érdekében a tárgyalások folynak a város és a Kincstár között. Ugyancsak tárgyalások vannak a Földmüvelésügyi és Honvédelmi minisztériumok között, de korábbi kezdettel, hasonló céllal. Nyilt kérdés tehát ez idő szerint, hogy a város szerzi-e meg az ingatlant, avagy a Földmüvelésügyi Minisztérium. A város vezetősége az indokolás szerint, városfejlesztési célokat is kíván szolgálni az ingatlan megszerzésével. A tangazdaság létesítése, a juttatott területeken, a város fejlesztésének útjában nem áll, legalább is nem jobban, mintha a város állandó jellegű kertészetet, illetve faiskolát rendez be rajta s még kevésbbé, mintha a város, miként erre tervek vannak már, a városi szeméttelepet helyezi el a légvédelmi laktanya területén, ami legkevésbé szolgálná a város fejlesztésének ügyét. A város fejlesztés pro grammjába nem kevésbbé illik be a téli gazdasági iskola elhelyezése a légvédelmi laktanya épületeiben, mint egy felsőbb iskola odahelyezésének esetleges, de ezidőszerint még határozott formákat nem öltött terve. A Megyei Tanács utasítja a Földigénylő Bizottságot, hogy az iskola céljaira, a város tulajdonában volt Sajón tuli dűlőben jelöljön ki 50 kh. területet. Ez a terület a tanácsi határozat szerint azonos távolságra lenne az iskolától s a föld minősége is azonos. A kijelölésre nem határozott meg a Tanács területet, csupán általánosságban a Sajón tuli dűlőt jelölte meg. Nem tudhatjuk tehát, hogy a holt Sajó által bezárt úgynevezett Szigetre gondolt-e, avagy az ezen tul fekvő területekre. Az első esetben már csak azért sem igényelhetünk ebből a területből, mert az egyrészt nem is a város tulajdona, hanem a Honvéd Kincstáré, másrészt, mert a Földmüvelésügyi Minisztérium adott be igénylést, középfokú gazdasági iskola céljaira. Téves azonban a Tanács határozata, mert még ez a terület is jóval távolabb fekszik az iskolától, mint a juttatott s még távolabb fekszik az ezen tuli rész, mely csak nagy, 8-10 km-es kerülővel közelíthető meg. Ily nagy távolság teljesen lehetetlenné tenné a tanulók gyakorlati oktatását, mert elérése is kitöltené a gyakorlatra szánt időt s a gyakorlati oktatás igy megvalósíthatatlan lenne. A téli gazdasági iskolák, illetve most már Gazdaképző iskolák egyéb céljaikon túlmenően a Földreform végrehajtásának szolgálatában is állanak. Elsőrendű, országosan fontos közérdek, hogy tevékenységükkel utat mutassanak, példaképül szolgáljanak a gazdatársadalomnak, különösen a földreform során földhöz jutott uj gazdáknak. Ezt a célt azonban csak ugy érhetik el, ha az iskolák mellett létesített mintagazdaságok bárki által könnyen megközelíthetők. A tanácsi határozat olyan helyeken kíván földet juttatni erre a célra, mely a közlekedési utvonalaktól távol fekszik, megközelíthetősége körülményes s igy a kivánt cél el nem érhető. A földreform során földhözjuttatottak oktatásának fontossága mellett a határozatban felhozott indokok eltörpülnek. Sokkal fontosabb cél az s sorsdöntőbb, mint a tanácsi határozatban felhozott indokok, melyek csak a város érdekeit helyezték előtérbe, fi-