Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)
III. fejezet - Az 1945-ös földreform
értelmében teljes egészükben kisajátittassanak és igénybe vétessenek részben kártalanítással részben kártalanítás nélkül a rendelet határozmányai szerint. A tardonai ref egyház jogosult képviselete nem gördit akadályt az ellen, hogy a I pontban jelzett ingatlana a község határában a Lichtcshen Dezsőtől igénybe veendő rét területből nyerjen kártalanítást a területével azonos mértékben. A I pontban felsorolt többi tulajdonos ingatlanainak teljes egészében való igénybevételét kártalanítás nélkül javasolja a bizottság azért mert a tulajdonosok azokat házi kezelésben az utóbbi időben nem használták hanem tardonai lakosoknál haszonbérlet utján hasznosították, csupán annyit kezeltek házilag, /dr Makra Zoltánné/ amennyi az erdők őrzéséhez alkalmazott erdőőrök konvenciós földjeinek céljára szükséges volt. A nagytömegű házhely igénylésre való tekintettel- mivel az más módon nem lenne kielégíthető és megoldható,- javasolja a bizottság, hogy engedélyezné az Országos Földrendező Tanács hogy kisajátítás alá különben a rendelet értelmében nem eső kis illetve törpe birtokokból utca vonalba eső és házépítésre alkalmas területek vétetnének igénybe községi lakosoktól megfelelő kártalanítás ellenében. Bejelenti a községi földigénylő bizottság, hogy a felsorolt ingatlanokból a szántó mivelésüeket valamint kertet és réteket egyéni juttatások céljára akarja igénybe venni, ennek az engedélyezését kéri, a legelő területekből a dr Makra Zoltánné 24 és fél holdnyi és Lichteshein Dezső 15 és fél hold legelőjét mely területek szántó mivelésre kiválóan alkalmasak, művelési ág változással mint szántó területeket juttatná a bizottság. A I pont alatt felsorolt összes erdőket melyek összterülete 926 kh 54 öl javasolja a bizottság urbérességi erdő céljára megfelelő állami ellenőrzés mellett átengedni s nem állami tulajdonba venni, azon indokolással hogy a község illetve birtokosság jelenlegi területe nem fedezi a község lakosságának szükségletét és ezen juttatandó erdőkből 100 kh mely legelőterületre kiválóan alkalmas és jelenleg is kitermelt erdő terület, birtokossági legelővé alakíttatnék át, mert a jelenlegi úgynevezett Hanvai féle társulati legelőből 100 hold tehát azonos terület szántó müvelésre alakíttatnék át. Javasolja végül a községi bizottság, hogy engedje meg az Országos Földrendező Tanács hogy a gróf Serényiek Dédes község határában elterülő szántó birtokából mely községünk határával szomszédos és a községtől kb másfél km-re fekszik és amelyet 14 év óta községünk törpe birtokosai haszonbérletbe használnak, ne a dédesi igénylők, hanem községünk igénylői részére lenne juttatva. Telekkönyvi adatok hijján jelenti be a bizottság sürgősségre tekintettel hogy ez a terület kb 85 kh. Tardona 1945 április 12. a községi fóldigénylő bizottság M Goór Bálint elnök H Lovas János Tóth János isp. Goór Zsigmond F Pál István Tóth György Országos Földbirtokrendező Tanács. Tárgy: A tardonai Földigénylő Bizottság panasza a Sajókazincztól átengedni rendelt 50 kh. ügyében. Tardona község Földigénylő Bizottsága az Országos Földbirtokrendező Tanácsnál panaszolja, hogy a 161/1/1945. sz. megyei tanácsi véghatározat szerint Sajókazincztól a tardonai földigénylők javára átengedni rendelt 50 kh-nak megmunkálásában ez év március közepe óta a sajokazinczi földigénylők ismételt erőszakos fellépésekkel és fenyegetésekkel a tardonaiakat akdályozzák. A fenti 50 kh. átengedése tárgyában felmerült vitát a sajokazinczi Földigénylő Bizottság fellebbezése folytán az Országos Földbirtokrendező Tanács folyó hó 17-én már tárgyalás alá vette, de érdemi határozatot hozni ez ügyben az előiratok hiányában nem tudott.
