Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

III. fejezet - Az 1945-ös földreform

Természetesen, akinek vitathatatlan jogos igényük megállapítást nyer e bizottság által, azoknak kell, sőt szükséges adni, az igazság ez! 3. Ugyancsak nem látjuk indokoltnak s kellőleg bebizonyitottnak azt sem, hogy a város terjeszkedése tulnyomórészben a Füzesnek, mint Mezöcsát legjobb termőföldjének rovására történjen. Mezőcsáti viszonylatban a tanyarendszer a geleji és ároktői ut közé eső szakaszon fejlődött ki. Itt voltak azok a nagyobb birtokok, melyek az igényjogosultak között felosztásra kerültek. Ha a földbirtokreform azon intencióját csati viszonylatban nem is lehetett megvalósítani, hogy kapott földjükön nyerjenek az igényjogosultak házhelyet, hogy települések legyenek, akkor földjükhöz minél közelebb kellene vinni portájukat. A Füzes földnek igénybevételével ez éppen ellenkezőleg történik meg. 4. Mindezen joggal szóvátehető panaszunk mellett tesszük panasz tárgyává azon körülményt is, hogy a Füzes dűlőnek igénybevétele teljes romlásba dönti az Erőss Károly örököseit, akik között 3 hadiárva gyermek özvegy édesanyjukkal, és szintén egy árva kiskorú gyermek édesanyjával tengődnek a nehéz viszonyok közepette. Egyik örökös, nem jószántából, de eltűnt a világháborúban, a másik örökös szintén árvát hagyott maga után. A haszonélvező özv Erőss Károlyné cca 70 éves, beteges s ugyancsak 90 éves aggastyán édes atyjával együtt él. Most ennyi kiskorú árvát és beteges öreget és özvegyet kitenni annak, hogy cca 65 kat. hold földjét elvegyék, melyből egynek-egynek alig 8-10 hold jutna, bizony sziv szerint meggondolandó, hiszen ősi, törzsökös parasztcsaládról van szó, akiknek elődjei véres-verejtékkel keresték meg kenyerüket s még ma is látástól-vakulásig dolgoznak. 5. Itt tesszük szóvá azon körülményt is, hogy közel 5-6 évvel ezelőtt már egyszer nagy veszteség érte a családot, amikor a meginduló tagositás révén 133 kat. hold földünk lett nyomásosból tagositva. Mint legnagyobb nyomásos földdel rendelkező birtokos néh. Erőss Károlynak választási lehetősége nem volt, igy az említett birtok mennyiségért ezt a 65 kat. holdnyi földet kapta, mivel ez senkinek nem kellett. A most megállapitott kisajátítási arány 1:1.5 szinte elfogadhatatlan, mert a tagositás alkalmával a füzesi földekért 3, sőt 4 holdnyi földet kellett leadni 1 hold ellenében. Ezen arány megállapítása a tagositás alkalmával megállapitott becsléssel szemben homlokegyenest ellenkezik. Akkor, arra hivatott szakértők értékelték a földeket s bizonyára nem rossz szándék vezethette azokat a szakértőket. Tehát ezeknek mérlegelésével kérjük a kártérítési aránynak a felemelését is abban az esetben, ha az Országos Földbirtokrendező Tanács fentebbi kérésünket méltányosnak nem találná. Ez újonnan tagositott birtok, még telekkönyvileg osztatlan az örökösök között. 6. Aggodalommal tölt el bennünket földünk kisajátítása már abból a szempontból is, mert annak természetben való kárpótlása szinte lehetetlennek látszik mezőcsáti viszonylatban. Minden komolyabban használható, értékesebb birtoktest ki lett osztva a földigénylők között és majdnem semmire nem használható, senki által el nem fogadott szikes, terméketlen területből van még néhány holdnyi terület a várostól távolabbi fekvésben. A Mezőcsáti Földigénylő Bizottság ezekből a hasznavehetetlen területekből szándékozná a kielégítést eszközölni olyképen, hogy a füzesi 1 kat. holdért 1 és fél holdat kívánna adni. Hadiárvákat és tehetetlen özvegy és elaggott ősparasztokat igy koldusbotra juttatni még sem volna ésszerű és méltányos. 7. Az itt említésbe tett Erőss család minden sarja földdel dolgozó paraszt volt s az is. Voltak a családban tanult emberek, akik szintén annak idején a földnél maradtak. A jelenleg családban lévők is mind földdel dolgozók. Az örökösök közül - tehát néh. Erőss Károly három fia közül egyik - jelenleg értelmiségnek számító pályára lépett. De hiszen talán nem hiba, hiszen munkás, paraszt értelmiségek kiépítése a demokrácia célja. Igy a harmadik - értelmiségi pályán lévő - örökös is részese a füzesi földeknek. Jelenleg áll. önálló hitoktató lelkész, akit teljes mértékben az állam, tehát nem a gyülekezeti tagok fizetnek. Ma, amikor az állam és egyház viszonya elég bizonytalanná vált, amikor arról beszélhetünk, hogy a kettő el is válhat egymástól, vájjon mi lesz? Kicsiny apai örökséget - mintegy 10-15 kat. holdnyi földjét elveszik, pénzben 5 évi részletben fizetik, amiből a mai viszonyok között venni semmit nem lehet, esetleg állása is bizonytalanná lesz, sőt az állam és az egyház különválása esetén megélhetését elveszíti. Ugyan hol kezdjen uj életet, miből, hogyan?... mikor már nem is oly fiatal! Bármely társadalmi osztályból származó értelmiség - legalább ma egy házhelyet biztosithat magának s az említett hitoktató ezt sem teheti, mert még jelenleg földje van? Ha a paraszt családokból kikerülő értelmiségeknek ez a sorsa, akkor parasztból lett értelmiségnek kinevelése igen nehéz lesz. Ezért kérjük az Országos Földbirtokrendező Tanács bölcs belátását és méltányos intézkedését arra nézve is, hogy egy tősgyökeres parasztcsalád egyik tagját ne érje ilyen helyrehozhatatlan s