Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

III. fejezet - Az 1945-ös földreform

Azért idézzük Rákosi Mátyás szavait, mert ő a Magyar Országos Kommunista Pártnak az éllén áll. Pünkösdi beszédére ugy hivatkozunk, mint a törvénykezési joggyakorlat, akár az országbírói értekezletre, vagy a kúria elvi jelentőségű határozataira. Beszédjének minden szavából az csendül ki, hogy a magyar demokratikus jövőnek az alapja csak a rend és összefogás, a pártok együtt működése, a gyanakvás megszűnése és megszüntetése lehet. Két súlyos esetet kell felemlitenem, amelynek a felszámolására a Nemzeti Bizottságok utján kérem a politikai pártokat. Az egyik Imola községben történt. Ott működik egy L. nevü, miként értesültűnk, volt főhadnagy, aki a földigénylő bizottság elnöke és mint kommunista helyi potentát terror alatt tartja az egész községet. Jólehet a földreform értelmében nem igényjogosult, magának a földigénylő bizottsággal 15 hold föld juttatását hozta javaslatba, ugyanakkor, amikor más valóban igényjogosult földmives embereknek ennek a fele sem jut kiosztásképpen. Sajószentpéteren a községi jegyző, holott nem igényjogosult, intézkedésünk ellenére még ma is tagja, sőt elnöke a Földigénylő Bizottságnak. Ez a jegyző a Földbirtokrendező Tanács előtt kijelentette, hogy nem hajlandó mentesíteni a rendeletnek megfelelően 100 holdat a megváltott birtokból és azt ki fogja osztani. Ezt jegyzőkönyvbe mondotta és a jegyzőkönyvet alá is irta. A Nemzeti Bizottságon keresztül kérjük arra a pártokat, mint már egyszer kértük, ha a Megyei Tanács működése ellen egyesek panasszal fordulnak a pártokhoz, vegyék a pártok azt a fáradságot és jöjjenek el a Megyei Tanácshoz, tekintsenek bele az aktákba, győződjenek meg a panaszok alaposságáról, vagy alaptalanságáról. A panaszosok most már azt vették gyakorlatba, hogy hol a főispánhoz, hol Szinicin ezredes úrhoz, hol egyes pártokhoz fordulnak panasszal és ha mi mindenütt intézkedéseinket igazolni fogjuk, akkor a földreform végrehajtására alig marad munka időnk. A földigénylő bizottságoknak és a panaszosoknak a rendelet megadja a lehetőséget arra, hogy határozatunk ellen az Országos Tanácshoz forduljanak fellebbezéssel és ha panaszuk alapos, ott meg fogják a Megyei Tanács határozatát változtatni. Nem tartjuk helyesnek, ha a pártok a panaszoknak helyt adnak, anélkül hogy a panasz alaposságáról meggyőződnének. Kérjük a Nemzeti Bizottságot arra is, hogy szíveskedjenek odahatni, hogy a helyben megjelenő lapok szóvátegyék a vidéki földigénylő bizottságok, földigénylők, párt emberek helytelen magatartását és ne helyezzenek kilátásba jogsegélyt, vagy támogatást, ha magatartásuk és kívánságuk rendelet ellenes. Miskolc, 1945. évi június hó 15-én. Erdély Károly Mező József Kaló István Borsodvármegye Földbirtokrendező Tanácsától.89/eln. 1945/IV. Országos Földbirtokrendező Tanácsnak ! Budapest.Eddig is sok nehézséget görditett a Borsodmegyei Földbirtokrendező Tanács útjába egyikmásik községi földigénylő bizottság, azonban a Tanács rendelkezéseinek végrehajtását kifejezetten csak az utóbbi időben tagadják meg, egyes községek földigénylő bizottságai. A legtürhetetlenebb magatartást tanúsítja Hejőpapi, Ónod, Borsodszemere, Serényifalva, Bánréve, Egerfarmos, Meszes, Cserépváralja, Hejőszalonta és Bogács földigénylő bizottságai és azok elnökei. Az ide egyszerű másolatban csatolt és a Borsodvármegyei Földbirtokrendező Tanácshoz címzett jelentések a hejőpapi földigénylő bizottságnak csak kihívó magatartását bizonyítják, azonban kifejezetten megtagadták és nem hogy nem hajtják végre a Megyei Tanács rendelkezéseit, hanem elgondolásuk szerint ezzel és a rendelettel ellentétes intézkedéseket visznek véghez. Ónod község földigénylő bizottsága pedig azért, mert nem az ő, a rendelettel ellentétben álló elgondolásaikat helyeselte a Megyei Tanács és mert kilátásba helyezte azt, hogy az ügy érdemi