Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

Bevezetés

amennyiben elidegeníteni nem lehet, megterhelni és haszonbérbe adni is csak a Vitézi Szék hozzájárulásával szabad. Öröklés esetén a vitézi telek csakis osztatlan egészben szállhat át egy utódra, még pedig a telek átvételére alkalmas valamely fiúivadékra az elsőszülöttség sorrendjében. Fiúutód hiányában a női leszármazók örökölnek..." A történelmi hűség megköveteli, hogy megjegyezzük: a földreformtörvény javaslatát a nagybirtokvédő Rubinek Gyula miniszter irányelveinek megfelelően készítették elő, aki épp a törvényjavaslat tárgyalásának kezdete előtt egy nappal adta át a földművelésügyi tárcát Nagyatádi Szabó Istvánnak, a Független Kisgazdapárt vezéregyéniségének. Nagyatádi eredetileg a benyújtott és végül elfogadott javaslatnál radikálisabb földreformot tartott szükségesnek, amely életképes családi birtokok alakítását teszi lehetővé, és jóval nagyobb mértékben korlátozta volna a nagybirtok arányát. Az adott körülmények között azonban ezt a „szükséges" programot félretéve felvállalta a „lehetséges" földreform végrehajtását. „A törvényt azonban sohasem tekintette végleges alkotásnak. Eltökélt szándéka volt, hogyha a gyakorlatban nem válik be, ő lesz az első, aki a szükséges módosításokat sürgetni fogja. »Mihelyt látni fogom... hogy bárhol jogos és méltányos igények az eddigi törvények alapján ki nem elégíthetők, azonnal felvesszük a küzdelmet a hiányok pótlására és minden méltányos igény kielégítésére«." Rövidesen meg is született a törvény kiegészítését célzó ún. novella, amely a parasztság érdekeit figyelembe véve az alaptörvény keretein túlmenő intézkedéseket tartalmazott. Mindez a földbirtokosok erős ellenállását váltotta ki. Nagyatádi a novella parlamenti tárgyalásán „...keserű szavakkal kelt ki a földbirtokosok magatartása ellen. »Ha a magyar földbirtokosságnak legnagyobb része... a helyzet magaslatára tudott volna emelkedni, a novellára nem is lett volna szükség. Akkor nem kellene a többtermelés veszélyéről beszélni, mert ha elismerik az alaptörvény szükségességét és segítenek végrehajtani mindazok, akiknek közreműködésére a törvény számított, már vége lenne a földreformnak és nem volnának éles ellentétek a parasztság és a birtokosok között sem. De mikor azt látjuk egyes nagybirtokosoknál, hogy fél holdak lefaragása végett százezrekért ügyvédeket állítanak szembe a kisemberrel, amikor a végrehajtás minden hézagába belekapaszkodnak és csak azért akadályozzák fellebbezéssel stb. a végrehajtást, hogy még egy évet nyerjenek, amikor a házhelyek kiosztásánál a népet vizes, egészségtelen területekre kényszerítik, akkor azok a birtokosok nyilván nem tudják, mit vétkeznek«." (Kerék Mihály: A magyarföld. Budapest, 1941.) Természetesen a törvény rendelkezései Borsod megyére is ugyanúgy érvényesek voltak, mint az ország többi területeire, az eljárások itt is ugyanolyan szövevényesen bonyolultak és hosszadalmasak voltak, amelyek folyamán számtalan megoldandó probléma került felszínre, és számtalan megoldandó probléma maradt megoldatlanul, legfőképpen az, hogy a juttatásra érdemesnek tartott igénylők jelentős része is kimaradt a juttatásból, sőt a házhelyhez, földhöz juttatottak közül is igen sokan lemondani kényszerültek a kapott ingatlanról az utána fizetendő megváltási ár megállapítását követően, nem lévén pénzük a törlesztőrészletek fizetésére, a gazdálkodáshoz szükséges eszközök, állatok megvételére, nem lévén kellő szakértelmük a föld megműveléséhez, ráadásul a nekik ítélt földek gyakran a községtől való nagy távolság miatt nehezen elérhetőek és nem a kivételes terméseredményekkel kecsegtető minőségűek voltak. Borsoddal kapcsolatban is leszögezhető tehát, hogy kevesen kaptak keveset, de náluk is többen semmit, és a helyzet nemhogy javult volna, az életképtelen törpe- és kisbirtokok számának átmeneti - gyarapításával a helyesebb birtokmegoszlás megyénkben sem valósult meg. Ennek alátámasztására lássuk a juttatások számadatait a megye, illetve Miskolc vonatkozásában! Borsod megye Miskolc Földhöz Házhelyhez juttatottak száma jutatottak száma 9503 6763 11 865 A juttatott föld A juttatott házhelyek területe (kh.) területe (kh.) 16303 1386 8 178