Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

II. fejezet - A Nagyatádi-földreform

Biróság a tárgyalóbizottság javaslatától eltérve Slezák István kisbirtokos, Szabó László földnélküli munkás és Blaskó Bertalan továbbszolgáló altiszt /szolgál a 13 sz. gyalogezredben/ érdemességének megállapításával Slezák István kérelmezőnek 1 k. holdat, Szabó László kérelmezőnek 1 k. holdat, Blaskó Bertalan kérelmezőnek 3 k. holdat, vagyis összesen 54 k. holdat juttat. (-) XrV. Az ingatlanok birtokbavétele a felek más megegyezésének hiányában 1927. évi október hó 1. napján történik, ugyanakkor fognak az egyes meghatározott darabok a földhözjutottak birtokába és használatába átbocsáttatni.(...) XV. ... tekintettel az esetleges tagosításra, lehetőleg külön dűlőben helyeztessenek el azok, akiknek a határban egynél több darab földjük a kiosztás után sem lesz. (...) I n d o k o 1 á s.(...) Az Országos Földbirtokrendező Biróság Slezák István és Szabó Lászlónak l-l k. holdat, továbbá Blaskó Bertalan továbbszolgáló katonának 3 k. holdat a bizottság javaslatától eltérve azért juttatott, mert Szabó László izgága természete, s hogy Slezák István vásárolt ingatlanaiból 1 holdat eladott, őket érdemetlenekké nem teszi s mert a továbbszolgáló katonák földhözjuttatása földbirtokpolitikai célEllenben Kis Béla, Vodila János és társainak, valamint az összes igénylők nevében beadott észrevételeket az Országos Földbirtokrendező Biróság figyelmen kivül hagyta, mert Kis Béla saját előadása szerint a 23342/1924. számú Ítélettel már 2 k. hold földhöz lett juttatva, ez a körülmény, hogy a juttatott föld vizenyős, hasznavehetetlen, nem ok arra, hogy még egy hold földhöz jusson, hanem ez a sérelem a végrehajtás során orvosolható, mert Vodila János és társai a fenti Ítélettel földhöz lettek juttatva, egyedül az az ok, hogy még vagyonváltsági föld maradt, nem jogszerű alap a juttatás mérvének felemelésére akkor, amikor a fennmaradt vagyonváltsági földekre Borsodszirák község lakosai is jelentkeztek; továbbá mert a megváltást szenvedő által kijelölt földterület földbirtokpolitikai célokra alkalmas, egyedül azon az alapon, hogy a kérelmezett terület közelebb fekszik, mert a kijelölt nem kifogásolható akkor, mikor a megváltást szenvedőnek a kért területre dohánytermelésre szüksége van. s mert előreláthatóan Borsodszirák kérelmezői a borsodsziráki határ mentén lesznek kielégítve, nem volna a méltányossággal összeegyeztethető, hogy a vagyonváltsági földek több helyen has irtassanak ki. A megváltást szenvedőnek az eljárás befejezése és annak megengedése iránt előterjesztett kérelme, hogy a fennmaradó vagyonváltsági földeket visszaválthassa, az Országos Földbirtokrendező Biróság ezúttal még teljesíthetőnek nem találta, mert Borsodszirák község lakosainak kérelme elintézve nincs s így ezidőszerint nem állapitható meg, marad-e fenn vagyonváltsági föld. Ez indokolja ennek az ítéletnek a borsodsziráki megváltási ügyhöz leendő csatolását(...) Budapest, 1927. évi február hó 3. Dr. Ebergényi Sándor tanácsvezető helyett: P. H. dr. Füzesséry Tibor tanácselnök. ORSZÁGOS FÖLDBIRTOKRENDEZŐ BÍRÓSÁG .63,932/1928. O.F.B sz. AMAGYAR ÁLLAM NEVÉBEN! Az Országos Földbirtokrendező Biróság néhai Miklós Ödönnek Finke, Alacska és Berente községek határában fekvő mezőgazdasági földbirtokai után kirótt vagyonváltságból még eddig fel nem használt résznek természetben való leadása iránt finkei és borsodsziráki lakósok kérelmére folyamatba tett ügyet a tárgyaló bizottság eljárásának befejezése után a pénzügyminiszter kiküldöttjének részvételével az 1928. évi december hó 6. napján tartott tanácsülésében nyilvános előadás alapján,- tárgyalás alá vette és a 34.961/1927. és 26.000/1928. O.F.B, sz. Ítéletek kiegészítéséül a következő