Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

II. fejezet - A Nagyatádi-földreform

BARCIKA Nagyméltóságú Földmivelésügyi Miniszter Úr ! Felső és alsó Barczika közigazgatásilag is társ községeknek, ebben élő kisdazdáknak az 1860as évek előtt olyan közös legelőjük volt, hogy ezen a völgyön a mi legelőinken volt a marhalegeltetés a leggazdagabbMa sincsen megindokolva, miért mentek bele Apáink a tagosításba. Szántóföldünk tényleg több lett, de kevés a rétünk, nincsen legelőnk. Nem tudunk megfelelő számban marhát tartani, evégett elegendő kövéritőnk sincsen földeinkre, így nem is terem jól, munkánk valóságos nyomorúságAz 1860as évek előtt tulajdonunkat képezett legelő terűlet ma zsidó kézen van. Többször kértük, hiába kértük és kérjük, nem eladó, megvenni nem lehet, már pedig a mi számunkra itt legelőnek való más terűlet nincsen. Abból az alkalomból hogy a földbirtokreform életbeléptetése nemcsak lehetővé teszi, sőt biztosítja a kisgazdák számára közös legelő kisajátítását: Alázatosan kérjük a Nagym. Földmivelésügyi Miniszter Urat, méltóztasson lehetővé tenni, hogy az 1860as évek előtt birtokolt legelőterűietet megkaphassuk, visszaszerezhessük. Azért kérjük csak ezt a terűletet, mert aki a helyszínen megjelenik, meggyőződhetik arról, hogy a mi számunkra itt más legelő terűlet nincsen - Minthogy kérelmünk csak úgy nyerhet elintézést, ha egy megfelelő bizottságjelennék meg a helyszínen: ezt a bizottságot sürgősen kérjük és epedve várjuk. Alázatos kérésünk után vagyunk és maradunk Felső és alsó Barczikán, 1920. aug. hó 16. igaz tisztelettel: (51 aláírás) Barczikán 1922 évi április hó 4.én tartott rendkívüli képviselő testületi gyűlés jegyzőkönyvének kivonata.Jelen vannak: Réthy Sámuel bíró, Pelláthy Béla körjegyző, Kerekes János, Szűcs Sámuel, Lichtschein Miklós, Berzy László, Barczikay József, Pogány Ferenc, Réthy Albert, Szűcs László, Réthy Gyula, Géczy Lajos képv. test. tagok. 1.) A hazafias ima elmondása után a községi bíró, mint elnök a gyűlést megnyitja. Megállapíttatott, hogy a meghívó rendes időben kibocsátva és láttamozva lett. Ezek után elnöklő bíró előadja, hogy még 1919 év elején Barczika község a közös legelő megszerzése tárgyában kérvényt adott be és azon kérvényt a borsodmegyei gazd. Felügyelőség tárgyalás alá vette, de a közbejött viszonyok folytán a határozat nem hozatott meg - Miután többízben kéréssel fordultunk ezen ügyben a gazd. Felügyelőséghez, jelenleg is kéréssel fordultunk, tekintettel arra, hogy Barczikának legelője egyáltalában nincs, marha és sertés állománya a községhez képest tekintélyes és jó minőségű; tekintettel arra hogy közös legelő nélkül jószágot nevelni nem képes, azért kéri a képviselő testűletet, hogy mondja ki határozati lag, hogy közlegelőre elkerülhetetlenül szüksége van és azt a község megszerezni óhajtja. Határozat: A képviselő testűlet egyhangúlag kimondja, hogy Barczika községnek elkerülhetetlenül szüksége van és annak megszerzésére a legnagyobb áldozatra is képes. Indokolás: mivel Barczika községnek közlegelője egyáltalában nincs, legelőnek használható területtel sem a kis, sem a törpe birtokosok nem rendelkeznek, s eddig a jószágaikat istállóban tartották, így ha közlegelőt nem sikerűi szerezniök, úgy marhaállományukat, mely ez idő szerint áll 233 drb szarvasmarha, 82 drb ló és 111 drb sertésből - a legnagyobb részben el kell adniok s az állattenyésztésük telyesen megszűnik-