Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)
II. fejezet - A Nagyatádi-földreform
dekelt felek kijelentették, hogy az ellenértékeknek szakértők alkalmazása nélkül leendő megállapítását kérik. Mellau István és neje a tőlük megváltott területekért, tekintettel arra, hogy a 28986/1924. O.F.B, számú alapitélet a vételár megállapítását 10 évre elhalasztja, évi haszonbér czímén kat. holdanként 100 kg búzának 28 pengőben megállapítandó egyenértékét kérték. Ezzel szemben a földhöz juttatottak kat. holdanként huszonöt (25) kg búzának a váltságárát ajánlották fel, mert a megváltott terület a községtől távol fekszik, a Tiszán túl, csak kompon közelíthető meg, ez a távolság a termelési költségeket olyannyira fokozza, hogy azon kis tagokban rentábilis gazdálkodást folytatni nem lehet, minthogy pedig a védtelen hullámtérben fekszik, ott állandó termésbizonytalanság is kisért. Eljáró biró meghallgatta az elöljáróságot, a szomszéd birtokost, a kataszteri tiszta jövedelmi adatokat megtekintette, kikérte a kir. gazdasági felügyelőnek a véleményét, a megváltási iratok alapján megállapította, hogy az előző tulajdonos néhai Deák Gyula a szóban forgó ingatlanért kat. holdanként 1917. decz. 12-én 1000 Korona, vagyis 2-15ös árfolyam mellett, 465 ar. korona vételárat kapott a jelenlegi tulajdonosoktól, a beszerzett adatok mérlegelése után haszonbér czímén 60 kg búzának 28 pengős egyenértékét, azon juttatott részére, aki az örökmegváltási árat ki akarja fizetni, ezt a vételárat a haszonbér huszonötszörösében állapította meg, vagyis a haszonbér évi 16 P. 80 f,. a megváltási ár 420 P. A szomszéd birtokos előadása alapján eljáró biró megállapította, mikép Gutlohn Adolf a Mellau féle birtok közvetlen szomszédságában az 1910 évig 1200 • öles holdanként évi 16 arany korona haszonbért fizetett, az 1910 évben ugyanazt az ingatlant 1200 • ölenként 450 ar. koronáért vette meg, megállapította, hogy a szóban forgó földek átlagos kat. tiszta jövedelme kat. holdanként 3 K 30 f, a termésbizonytalanság miatt búzatermelésre alkalmatlan terület, de kapásnövények termelésére /tengeri/ kiválóan alkalmas, a becslés tárgyát képező terület a Tiszán túl védtöltés mellett, hullámtérben fekszik, amelyet a Tisza áradása alkalmával elönt, talaja könnyű művelésű úgynevezett homokos vályogtalaj, amelynek fő alkotó része az áradással hozott iszapszerű hordovány /lerakodás/, jelenleg szántó müvelés alatt áll, bár a kataszterben legelőként van nyilvántartva - 60 kg-os kat. holdankénti haszonbér mellett, a nehéz megélhetőség és hullámtérben fekvés, valamint a termésbizonytalanság dacára is azon rentábilis gazdálkodás folytatható, ezt bizonyítja ama körülmény is, hogy a szomszéd birtokos mint középbirtok haszonbérlő magyar holdanként 16 ar. koronás haszonbér mellett rentábilis gazdálkodást folytatott, s így a ma 16 P. 80 fillérben kat. holdanként megállapított haszonbért a törpebirtok-gazdálkodás is elbírja, a Tisza kiöntése kedvezőtlen időben pusztitólag hathat, más időben azonban termékenyítőleg hat - ami a megváltási árat illeti, a Gutlohn Adolf által magyar holdanként fizetett 450 ar. koronás, a Mellau István által fizetett (1917 deczemberi 1000 K =) 465 ar. koronás árakkal szemben a 420 pengős árak a mai viszonyoknak teljesen megfelelő fenti áraknak alatta álló oly árak, amelyek a nov. (novella) 13 §-ának is teljesen megfelelnek és a földhöz juttatottak által elviselhetők. II. A Fáy Kertből a házhelyek kiadása után megmaradt terület megváltási árát Gutlohn Adolf a 33/1926 O.F.B, számú ítélet III 1-5 pontjaiban foglalt értékeléssel egyezően 48 q búza egyenértékében, haszonbérét kat. holdanként 150 kg búza pénzbeli egyenértékében kérte megállapítani, mert a Kertben a mélyebb fekvésű terület a 100-110 • ölet meg nem haladja s ez csak rendkívüli időben kerülhet víz alá, ez okból alacsonyabb értékelés alá nem kerülhet, mint a Fáy Kertnek egyéb része - a Kert mögötti terület haszonbérét és vételárát ugyanilyen összegben kérte megállapítani. Kérelmét azzal indokolta, hogy termőképessége a Fáy Kertével egyenlő minőségű, csupán elnevezése hullámtér, de a víz kártékonyán soha sem érinti - őszi búzatermelésre'alkalmas, azt a gyakorlati gazdálkodás során szerzett tapasztalataiból állítja. Ezzel szemben a földhöz juttatottak a Fáy Kertből a házhelyek kiadása után fenmaradt területért kat. holdanként 20 q búza egyenértékét ajánlották fel örökmegváltási árként, a haszonbért kat. holdanként 100 kg /1 q/ búza egyenértékében kérték megállapítani - a Fáy Kert mögötti hullámtérért kat. holdanként 70 kg évi búzabért s 16 q búzaárat ajánlottak fel, mert észrevételek szerint a Fáy Kertnek legjobb része használtatott fel házhelyek céljaira, a megmaradt terület mélyebb fekvésű és vízkárnak kitett
