Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

ve bozótos, műveletlen földek vették körbe. 1549-ben az első ismert miskolci bordézsma-jegyzék szerint az alábbiak adtak dézsmát Miskolcnak ezen legkisebb szőlőhegyén. Bordézsma a Fermeze szőlőhegyen, 1549 Dézsmaadó köböl pint 1. Szendi Lőrinc 8 2. Tót Miklós 2 1,5 3. Gyulai Antal 1,5 2 4. Tót Imre 4,5 1,5 5. Varga Sebestyén 3,5 2 6. Kátai Ambrus 10,5 7. Nagy Mihály 2,5 1,5 8. Mézes Márton 3 1,5 9. Nagy Sebestyén 10 1,5 10. Bonta Péter 3,5 11. Panyi Máté 2 1,5 12. Vas Bálint özvegye 2,5 1 13. Kis Lőrinc 4 14. György deák 6 1569-ben többször is említenek egy Fermeze szőlőt a Városkönyvben,

30 amely Jakus-Kis Lőrinc kassai-miskolci kereskedő halála után szállt családjára. Az 1549. évi dézsmalajsíromban Kis Lőrinc mellett ad dézsmát veje, (Kazai) György deák, szintén kereskedő, akit ugyancsak többször bejegyeztek a Városkönyvbe.

31 De van dézsmamentes szőlő is a Fermezén a XVI. század második felében. 1599-ben Nagyszombati György deák felesége, Fényes Katalin nemesi házával együtt egy szőlőt is elzálogosít, az utóbbi a Fermeze szőlőhegyen van és a korabeli megnevezési gyakorlatnak megfelelően a szőlőhegyről kapta a nevét, ugyanis ezt is Fermezei szőlőnek hívják (Fermezey Szőllő 29 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) E 158 Borsod 1549/7. Miskolc város tanácsülési jegyzőkönyvei 1569-1600. Közreadja: Tóth Péter. Miskolc, 1990. (a továbbiakban: Városkönyv) 42-43. sz. 31 Jakus-Kis Lőrincről és György deákról bővebben: Gyulai, 1995. 52-53. p. és Szakály Ferenc (szerk.): Miskolc története II. köt. 1998. (a továbbiakban: Szakály (szerk.), 1998.) Kereskedők és vásárlók c. fejezete