Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

voltak vastag, kőből emelt városfalak a települést körbekerítendő; hanem - a többi mezővároshoz hasonlóan - Miskolc is szabad „mezőn", falak nélkül épült. 1592-ben egy miskolci nemes, Bakos-Papos Balázs megvádolja a miskolci polgárokat, hogy az idegen bor behozatali tilalma ellenére lopva ők is visznek a városba bort, ugyanis „a miskolciaknak nincs zárható városkapujuk" (oppidani Miskolczienses non haberent portám oppidanam, quae cludi posset).

5 Ha zárható, erős kapu nem is védte a várost, a hódoltság korában bizonyos védelmet nyújtott a város árka vagy sánca, mellyel a települést körbevették. Miskolc első telekkönyve, az 1702-ben készült városi telekösszeírás, a Kötelkönyv a Hunyad utca végén lévő zsellérházakat „belől az váras kapuján (vagy árkán)" helyezi el, melyekhez „a város árkán kívül egyegy kis darab kenderföld" tartozik, a fundus szélességében.

6 A várost körbevett egyszerű védművet először a XVII. század közepén említik, éppen a mai Szentpéteri kapu környékén, de okunk van feltételezni, hogy kezdeményei már előbb is léteztek. 1659-ben nemzetes Kecskeméty István tiltakozik a vármegyénél, mert a „pást felé való nyomáson, az város kerítésén kívül, az Egetőpáston", a várostól északra lévő irtványföldjét gyalog és szekérrel tapossák a város lakói.

7 Az ásott árokról a vármegyei jegyzőkönyv 1676-ban ismét megemlékezik, s megint csak a jelenlegi Tetemvár környékén, „a város falain avagy árkán kívül (extra moenia seu fossatum oppidi Miskolcz) lévő pincéket" említve.

8 Ezt az árkot 1690. december 5-én valószínűleg megújították, mert a városi számadáskönyvben költséget jelentett, hogy „bíró uram az böcsülletes tanáccsal az város árkát osztván mérték szerint a házak után". Ez a kiosztás minden bizonnyal az árok megújítását, megtisztítását célozta.

9 A város árkának nevezett korabeli sáncon a kor technikai színvonalán sövényből, deszkából, gerendából épített palánkot képzelhetünk. Az árok és palánk építésé5 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc (a továbbiakban: B.-A.-Z. m. Lt.) IV. 501/1. 3. köt. 546. p. 6 A Kötelkönyv Miskolc Város Levéltára tanácsülési iratainak XXX. speciesében található (B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. XXX.) a 16-17. századi ingatlanzálogosításokról készített összesítéssel együtt, melyek nyomtatásban is megjelentek. (A továbbiakban: Kötelkönyv) 7 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. X. III. 245. * B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 1676. május 6. 9 Nyíry Dániel: Miskolc város régi számadáskönyvei. Történeti és Régészeti Közlemények 1926-1927. 4. p.