Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)
A miskolci reformátusság a XIX. században (Dienes Dénes)
A népmozgalmi adatokból és az iskolák állapotából kiindulva a püspök-lelkész ugyanakkor úgy látta, hogy a miskolci eklézsiában „élet van". Következtetésként pedig - a háborús világban az igaz békesség napjának mielőbbi felvirradását várva - megfogalmazta az egyházközségi élet programját, ami valójában a megelőző évtizedek szemléletének és tevékenysége rugóinak tömör összefoglaló jellemzése is volt: „De ezt az életet ápolni és gondozni is tartozunk, hogy az életcélt és élethivatást betöltsük és elérjük ! Vallásos buzgóság és áhítat, Istennek méltó imádása s igaz szeretete, tiszta erkölcsiség, kötelességteljesítés, józanság és mértékletesség, áldozatkészség és emberszeretet, nemesszívűség s tisztakezűség: ezek az életcél és élethivatás eszközei ! Használjuk mindezeket s az áldásos eredmény a boldog földi és az örökkévaló mennyei élet!"
